Olajnövényekből, főleg repcéből vagy napraforgóból állítják elő a biodízelt, míg a bioetanolt, azaz a köznapi értelemben vett alkoholt bármilyen gabonából vagy cukortartalmú növényből ki lehet nyerni. Magyarország földrajzi, éghajlati adottságai révén a kukorica termesztése lehet ígéretes. A hazai befektetők helyzetét nehezíti, hogy a repce termesztéséhez nem túl kedvezők az adottságaink, a napraforgóolaj pedig egyelőre nem szerepel az EU-szabványokban. – A piac fellendülésében bízva egyre több befektető tervezi sajtoló- és szeszfőző üzemek építését – mondta Szoboszlay Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője.
Bártfai Béla, az egyik repcefelvásárlással és -préseléssel foglalkozó vállalat vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, eddig évi 40 ezer tonna nyersolaj szállítására kötöttek szerződést. Ezt a Mátrai Erőmű területén felépülő sajtolóüzemből a Mol–Rossi komáromi telephelyére szállítják majd, ahol 2007 végétől állítanak majd elő bioüzemanyagot. A nagy mennyiségben fennmaradó mellékterméket, az olajpogácsát az állattenyésztésben lehetne felhasználni fehérjetakarmányként, ám erre egyelőre nincsen kereslet – tudtuk meg Bártfai Bélától. Rövid távú megoldásként az égetés is szóba jöhet, a tűzifánál jobb fűtőértéke miatt lehet majd keresett az energiahordozó. Hozzátette, az alapanyag-termesztőkkel már megállapodtak, a gazdák szívesen együttműködnek velük. Az idén 134 ezer hektárról takarították be az olajnövényt, az augusztusi– szeptemberi vetésű repce várhatóan terjeszkedni fog a gabona rovására, szakértők szerint a vetésterület akár 20-30 százalékkal nőhet országos szinten. Bártfai kifejtette: az osztrák és német felvásárlók a magyar konkurencia ellenére továbbra is jelen vannak a hazai piacon, így a gazdákat arra szeretnék ösztönözni, hogy magyar cégeknek adják el a terményt. Ezért óriásplakát-kampányt indítottak azokon a területeken, amelyek alkalmasak lehetnek a termesztésre, azaz Somogy, Vas, Zala térségében, illetve Eger, Debrecen, Miskolc, Bátonyterenye vonzáskörzetében. A gazdákat az is ösztönzi, hogy az FVM a bioüzemanyag alapanyag termesztéséhez hektáronként akár 8000-9000 forintos, külön területalapú támogatást ad.
Kukoricából jelenleg négymillió tonna áll az intervenciós raktárakban – olvasható a földművelésügyi minisztérium közleményében. A bioalkohol-előállítók tehát annyiban kedvezőbb helyzetben vannak, hogy bőven van a mezőgazdaságban felesleges alapanyag.
Szoboszlay Miklós kifejtette: a bioüzemanyagokat világszerte általában a hagyományos kőolajalapúakhoz keverve használják. A biodízel tiszta felhasználása ellen gyantásodási hajlama, rosszabb hidegindítási tulajdonságai és porlaszthatósága szól, ezért adalékok hozzáadásával és egy kis motoralakítással lenne kifogás nélkül használható. Németországban a benzinkutaknál lehet tiszta, a gázolajnál olcsóbb biodízelt tankolni. A bioalkohol tisztán már nem használható, ezért a „legzöldebb”, úgynevezett E–85-ös keverék is tartalmaz 15 százaléknyi hagyományos benzint. Svédországban mintegy 360 benzinkútnál tankolható az E–85-ös. Győrben, Kaposvárott és Pécsen elindult egy fejlesztési program, buszokat hajt majd a biobenzin.
Szoboszlay hozzátette: a gázolaj esetében a fűtőértékben nincs akkora különbség a bio- és a foszszilis dízel között, mint a benzin és a bioetanol esetében. Az adókedvezmény révén olcsóbb bio elterjedését az is segíti majd, hogy a jövedéki adóról szóló jogszabályok megengedik: tiszta biodízelt tankoljanak a közúti forgalomban nem használt munkagépekbe. Az adókedvezmény a bioetanol esetében is jár.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
