Október 23-ra amnesztiát hirdetnek?

Sokan reménykednek abban, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az Országgyűlés közkegyelmi törvényt fogad el. Egy ilyen jogszabály megszüntethetővé tenne folyamatban lévő eljárásokat, és módot adna arra is, hogy a büntetésüket töltő emberek kiszabaduljanak, ha büntetésükből csak rövid idő van hátra. Lapunk szakértőket kérdezett meg: indokoltnak és lehetségesnek tartanának-e egy ilyen jogszabályt?

Naponta keresnek meg ezzel a kérdéssel ügyfelek s hozzátartozóik – mondta Magyar György ügyvéd. Van, aki üzen, levelet ír, vagy telefonon érdeklődik: nagyon nagy a várakozás – tette hozzá. Az ismert védő szerint indokolt lenne a közkegyelem a csekély súlyú ügyekben. – Olyan esetekre gondolok – magyarázta a szakember –, amikor a vádlott gondatlanságból sértette meg a jogot, vagy fiatalkorú, és csekély súlyú vétség róható a terhére. Semmiképp sem főbenjáró esetekről lenne szó – szögezte le Magyar György, aki köztudomásúan gyakran véd nehézfiúkat. – Rájuk semmiképp sem vonatkozna az amnesztia – fogalmazott. Szerinte az a baj, hogy nagyon közel vannak az önkormányzati választások.
*
A felfokozott politikai közhangulat nem teszi lehetővé az ilyen kényes kérdések tárgyilagos megítélését – vélte Magyar György –, ugyanakkor nem feledhető, hogy az államnak a szigor mellett kifejezésre kell juttatnia azt is: indokolt esetekben kész megbocsátani a bűnöket.
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke úgy látja: a végrehajtható szabadságvesztések nagy száma és a börtönök zsúfoltsága indokolttá tenné közkegyelmi törvény elfogadását. Felhívta a figyelmet: idehaza túlságosan sokan vannak büntetés-végrehajtási intézetekben. Míg Nyugat-Európában 80-100 elítélt jut százezer lakosra, nálunk több mint 150. S ez – tette hozzá – nem azért van így, mert az emberek itt nagyobb hajlandóságot mutatnak a bűnözésre. Arról van szó, hogy nálunk a bíróság ritkábban szab ki alternatív büntetéseket. Ezt ugyanis a pártfogó felügyelet fejlődése ellenére sem könnyű megszervezni. Sok esetben a pénzbüntetés is szabadságvesztést jelent – mondta Kőszeg Ferenc. Ha ugyanis az elítélt nem tudja kifizetni az összeget, büntetését elzárásra változtatják. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint mindemellett a jelenlegi politikai szituáció az amnesztia ellen szól. Az elítéltekkel szemben táplált általános ellenszenvet valószínűleg csak növelné egy közkegyelmi jogszabály elfogadása.