Őstermelői változások

Január elsejétől több egészségügyi hozzájárulás- és járulékfizetési változás érinti majd az őstermelőket. Ekkortól az őstermelők biztosított személyekké válnak – kivéve a kiskorúakat –, de csak akkor, ha a termelőre vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább húsz évet tesz ki. Ez a korhatár ugyanis az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges. A biztosított őstermelő azonban a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosult lesz.
Januártól az őstermelők a minimálbér után fizetnek társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, ám az, akinek előző évi bevétele nem érte el a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevételének húsz százaléka után 8,5 százalék, a nyugdíjjárulékot is magába foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot, valamint négy százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Ekkor azonban, mivel nem pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli ellátásra (például táppénzre) nem jogosult. A hétmillió forintba a támogatásokat nem számítják bele.
Ha azonban a termelő vállalja, hogy – a magasabb összegű társadalombiztosítási járulékok megszerzése érdekében – az előírtnál magasabb járulékalapot fizet, akkor erről február 12-ig írásban nyilatkoznia kell az adóhatóság felé.
– Az őstermelőket mint mezőgazdasági szereplőket nem szereti a kormány, hiába nyilatkozta ezt a mezőgazdasági bizottság előtti meghallgatásán Gráf József agrárminiszter, hiszen az őket érintő döntések ezt nem támasztják alá – közölte lapunkkal Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára. Ehhez Örvendi László fideszes képviselő annyit tett hozzá, hogy a kormány az őstermelők esetében a kötelező járulékrendszerbe befizetendő összegeket nem jövedelem, hanem árbevétel alapján állapítja meg. Ilyenre egész Európában nincs példa, s annak ellenére nem tett semmit ebben az ügyben a kormányzat, hogy jeleztük a problémát – mondta a képviselő.
Örvendi László emlékeztetett arra is, hogy a tegnap életbe lépett áfaváltozások miatt e termelői szektor hatvanmilliárd forint bevételkiesést szenved el. Az őstermelők ugyanis nem igényelhetnek vissza áfát, helyette terményük értékesítésekor úgynevezett kompenzációs felárat kapnak. A kompenzációs felár mértéke állati termékeknél hét, növénytermesztési termékeknél 12 százalék. A termeléshez felhasznált alapanyagok áfája azonban a legutóbbi, 2004-es áfaemelés óta 15 százalékos, ami azt jelenti, hogy a bevezetéstől számítva az őstermelők három százalékot (a kompenzációs felár és az áfa közötti különbséget) veszítettek terményeik értékesítésekor. Ezentúl azonban nyolc százalékot veszítenek, ami azt jelenti, hogy 60 milliárd forint a zsebükből az államkasszába vándorol.