Pakisztán is amerikai célkeresztben volt

Az Egyesült Államok akár Pakisztánt is bombázta volna 9-11 után – hozta nyilvánosságra csütörtökön a pakisztáni elnök, akit tegnap fogadott Washingtonban George W. Bush. Pervez Musarraf szerint az amerikaiak „nyers üzenetének” ismeretében kellett országa érdekében felelős döntést hoznia, amit megtett, azaz Washington szövetségese lett az úgynevezett terror elleni háborúban.

Távolról sem olyan egyértelműen alakultak a 2001. szeptember 11-ét követő amerikai lépések, mint azt a washingtoni hivatalos szervek eddig beállították a közvéleménynek – ez a megállapítás újabb bizonyítékkal erősödött a pakisztáni bejelentéssel. Musarraf szavaiból kiderül ugyanis, hogy a közép-ázsiai országot megfenyegették azzal, hogy ellenségnek tekintik, ha nem működik együtt teljes mértékben. A pakisztáni elnök szerint az Amerika elleni terrortámadásokat követően Richard Armitage akkori külügyminiszter-helyettes szó szerint azt mondta a pakisztáni hírszerzés vezetőjének, hogy „készüljenek fel a bombázásra, arra, hogy visszakerülnek a kőkorszakba”. A fenyegetést azért nem váltották valóra – éreztette Musarraf –, mert mérlegelve a lehetőségeket, „felelősen” döntött: 2002. januári beszédében kiállt a hazai reformok mellett, és síkra szállt az iszlám fundamentalizmus elleni harc mellett.
Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta Musarraf nyilatkozatát, amelyet az amerikai CBS televíziós társaságnak adott. Armitage elismerte, hogy olyan kemény üzenetet közvetített Iszlámábád számára, amelyből nyilvánvaló volt, hogy „vagy velünk vannak, vagy ellenünk”, ám tagadta, hogy bombázással fenyegetett volna.
Az Egyesült Államoknak azért volt fontos Pakisztán magatartása, mert az al-Kaida terrorszervezetet bujtogató kabuli tálib rezsim bázisául szolgáló csoportokat annak idején együtt készítették fel az Afganisztánt megszálló szovjetek elleni harcra. Az is nyilvánvaló volt, hogy a rezsim bukása után a tálibok és védenceik tevékenysége a rendkívül szabdalt afgán–pakisztáni határvidékre tevődik át: a harcok csak Iszlámábád együttműködésével kecsegtettek sikerrel, amit később több prominens tálib és külföldi terrorista pakisztáni területen történt őrizetbe vétele is alátámasztott.
Pakisztánról már szerdán nyilatkozott az amerikai elnök, amikor úgy fogalmazott: nem habozna az országba katonákat küldeni, ha az al-Kaida vezetőjének rejtekhelyére vonatkozó értesülést kapnának. Iszlámábád kizárta, hogy amerikai katonák tevékenykedhetnének az országban, nyilvánvalóan abból a megfontolásból, hogy az amúgy is Amerika-ellenes lakosság elégedetlensége ne fokozódjon; katonai szakértők bizonyítékok alapján tudni vélik, amerikai erők 2001 vége óta tevékenykednek Pakisztánban.