Légvonalban alig húsz kilométer Pécstől Peterd, közúton mégis több mint 35 kilométernyi távolságot kell megtennünk a megyeszékhelytől a kicsiny zsákfaluig. A Kozármislenyt Villánnyal összekötő harmadrendű országútról lejtős bekötőút vezet a Karasica folyócska völgye felé. Az alig kétszáz lelkes település lakóházai a Szemelyi-patakkal párhuzamos, egyetlen utca mentén sorakoznak. A község közepén található református templomról egypár esztendeje még építészettörténészi körökben sem sejtették, milyen gazdag középkori részleteket rejteget. A néhány éve megszakításokkal folyó, félig sem kész régészeti kutatás és helyreállítás során máris a török időkben letarolt Dél-Magyarország egyik legszebb emléke bontakozott ki.
A XI–XIII. században kialakult Baranya vármegye jóval nagyobb volt a mostani, 1920-ban kettészelt Baranya megyénél. Győrffy György alapvető forrásművének, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. kötetének térképén jól látható, hogy a Pécstől a Dráváig kiterjedő baranyai esperesség a felét sem tette ki az egészen a Száva északi partjáig lenyúló valkói és pozsegai esperességek területének (Győrffy 6200 négyzetkilométerre becsüli a megye eredeti nagyságát). Még a középkor folyamán két újabb vármegye önállósult Pozsega és Valkó ősi várai körül – ez utóbbi Vukovár néven lett világhírűvé a XX. század végén. Az úgynevezett aszúági esperesség, Eszék székhellyel, a mai Horvátországhoz tartozó baranyai háromszög része lett.
A török hódoltság előtti, népes délvidéki vármegyénk XIV. századi összeírásában több mint 250 egyházas helység szerepel, Győrffy professzor ennek a kétszeresére taksálja a települések számát. (Szomorú történelmi mérlegünk: a mai Baranya megye területén alig két tucat középkori eredetű templomot találni.)
Az 1332. és 1335. évek között készült pápai tizedjegyzékben összesen öt Peterd nevű település szerepel, közülük a legvalószínűbben a Nemes előnévvel szereplő Peterd a szóban forgó településünk, amelynek papja a lista szerint négy év alatt összesen 118 báni dénár dézsmát fizetett. Egy 1276 és 1280 közt keletkezett perirat szerint a falu Bolosey – „Bolosey de Petherd” – nevű földesurának birtokviszálya támadt az Óváriakkal. Ennél több konkrét történeti adat nem áll rendelkezésünkre sem Peterdről, sem a templomáról. A török idők után német ajkú, szőlőmíves telepesek érkeztek a faluba, ám hamar kisebbségbe kerültek a magyarokkal szemben. A túlnyomó részben református peterdiek a XVIII. században vették használatba a középkori templomot, amelynek belsejét virágdíszes kazettás famennyezettel fedték be.
Az eddigi feltárás során kirajzolódott az épület eredeti szerkezete és alaprajza. Eszerint az egyhajós, téglából készült, keletelt szentélyű templom jellegzetes falusi egyház az 1200-as évek végéről. A hajó nyugati oldalán lévő kegyúri karzat oszlopaira támaszkodik a négyszögletes torony, amelynek tükrös homlokfalán a Dunántúlra jellemző, román stílusú farkasfogmintás téglafrízek figyelhetők meg. (Legközelebb a kővágószőlősi templom korabeli tornyán látni hasonló díszítést.) Két egymás fölötti emeletén mind a négy égtáj felé két-két keskeny, lándzsaíves ablak tekint. A bejárat a déli oldalon nyílott: a barokk átépítéskor befalazott félköríves kapu eredeti béllete a legfrissebb falkutatáskor bontakozott ki. A teljes feltárás minden bizonnyal napvilágra hozza a hajó és a szentély déli oldalának további, egyelőre rejtőzködő középkori részleteit.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
