Kevés árufajta, friss termékek, a termelői árat szerény árréssel megfejelő fogyasztói ár, kevés alkalmazott, olcsó üzemeltetés – nagyjából ez a koncepciója a Mórakert Termelői Értékesítő Szervezet Szegeden létrehozandó kiskereskedelmi üzletének, ahol a homoki gazdák termelőinek idényjellegű kertészeti áruival találkozhatnak a vásárlók.
Miképpen képzelik, hogy felveszik a versenyt a hazánkban már jelen lévő, valamint a betörni készülő diszkontokkal, hipermarketekkel szemben? – tettük fel a kérdést Nógrádi Zoltánnak, Mórahalom polgármesterének. A politikus szerint a német nyelvterületről érkező és terjeszkedő diszkontok indulásukkor hasonló filozófiát vallottak magukénak, mint a mórakertiek, ám azóta eltávolodtak ettől. Azonkívül fontos különbség, hogy míg például a Lidl maga lett termeltető, és az ár leszorítása érdekében gyakran élelmiszer-vegyészeti eszközökkel dolgozik, addig a Mórakert esetében fordított a helyzet. A termelők és az általuk létrehozott feldolgozók árutermelői kapacitásaira támaszkodik az új, olcsóbb termékeket árusító üzlet. A saját bolttal Nógrádi Zoltán szerint a termelők saját kezükbe veszik a sorsukat, és kikerülik a multikat.
A Mórakertnek hosszabb ideje nehézséget okoz a hipermarketek minden hasznot lefölöző tevékenysége, a polcpénz és tucatnyi más jogcímen szedett sáp kifizetése. Miként lapunk korábban beszámolt róla, a Mórakert tavaly hatmilliárd forintos forgalmat bonyolított le a multikon keresztül, akik ebből csak polcpénz címén hatszázmillió forintot tartottak vissza. – A termelői ár és a kiskereskedelmi fogyasztói ár olyan távol került egymástól, hogy ebbe a résbe megéri betenni a lábunkat – mondta Nógrádi Zoltán. Mórahalom polgármestere példaként említette, hogy a gazdáktól kilogrammonként 50 forintért átvett burgonyát a hipermarketek 130 forintért árulják. Távlati elképzeléseikről a mórahalmi polgármester elmondta, hogy siker esetén más városokban is nyitnának kiskereskedelmi üzleteket.
Hasonló elképzelésekkel vágott neki a hálózatépítésnek annak idején a Magor Mozgalom, amely 2003-ban nyitott frontot a multinacionális áruházláncok és külföldi eredetű kínálatuk ellenében. A mozgalom ma már gyenge lábakon áll: jelenleg csak harminc-negyven bolt tartozik a hálózathoz, míg egy-két éve még hetven egységet számláltak. Emellett beszállítanak a CBA áruházláncnak is. A boltokban azonban legjobb esetben is csak az árucikkek fele Magor, így évente legfeljebb 200-300 millió forint értékű árut forgalmaznak – mondta el Dömötör Pál, a Magor egyik szervezője. A beszállítók kis tőkeerejű, magyar tulajdonú vállalkozások, akiknek gondot okoz, hogy hatvan-nyolcvan napig kell várniuk árukészletük ellenértékére. Éppen ezért most a Magornál arra készülnek, hogy a 40-50 beszállítóból csak a legjobb 8-10-et tartják meg.
Baj van a kínálattal is. Az eredeti koncepciónak megfelelve a boltok polcain jó minőségű, magyar eredetű termékeket kínálnak, leginkább alapvető élelmiszerekből. A tejkínálat viszont mára teljesen megszűnt, ugyanis tönkrementek a beszállító kis tejgazdaságok. A húskészítményeknek az árával van baj: a Magor színhús mangalicaszalámijának ára 2500 forint kilónként, míg máshol 600 forintért is adnak kolbászt – igaz, ellenőrizetlen alapanyagból. A Magor-kenyér sem fogy, a vevők hozzászoktak az adalékanyagokkal „felfújt” pékáruhoz. Kiváló boraikat nem viszik, fizetőképes kereslet csak az 500 forint alatti italra lenne, annyiért pedig csak lőrét kínálhatnának.
– Az a legfőbb gondunk, hogy a vásárlóinkra egyáltalán nem jellemző a tudatos fogyasztói magatartás – kesergett Dömötör Pál, aki szerint a Magor tipikusan az a szervezet, amelyik állami támogatásra lenne érdemes. Emellett nem ártana egy tőkeerős befektető és némi reklám sem, hogy a vásárlók újra felfedezzék maguknak ezt a szervezetet.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
