Privatizációs ellentét a kormányban

Törésvonal kezd kialakulni a koalícióban a kormány privatizációs szándékait illetően. A kisebbik kormányzó pártból kikerülő gazdasági miniszter szerint olyan társaságokat is el kellene adni, amelyeket korábban szocialista kezdeményezésre vontak be a száz százalékban állami tulajdonban tartandó cégek körébe.

Egyelőre úgy néz ki, kormányoldalon is komoly indulatokat kelt a liberális gazdasági tanács privatizációs tervezete. A szabad demokratákhoz közeli közgazdászokból és politikusokból álló testület szándékait Kóka János gazdasági miniszter jelentette be nemrégiben. Ezek szerint a liberálisok azt kérik a kormánytól, hogy ne csak a konvergenciaprogramban szereplő állami tulajdont adja el a kabinet, hanem azon túlmenően olyan stratégiai társaságok is kerüljenek kalapács alá, mint a Volán, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), a Szerencsejáték Zrt., a Tokaj Kereskedőház és a posta. A tervezetet szinte azonnal kontrázta a szocialista párt, mondván, szó sem lehet a privatizáció ilyetén folytatásáról, bizonyos cégek biztosan állami tulajdonban maradnak.
A Kóka által közölt listán lévő cégek közül valószínűleg az MVM marad biztosan teljes állami tulajdonban. A társaságot ugyanis tavaly nyáron szocialista kezdeményezésre bevonták a százszázalékosan állami tulajdonban lévő körbe, s az összes parlamenti párt által megszavazott előterjesztést jegyző Polák György azóta is határozottan kiáll a villamos művek mellett. Ha mégis olyan döntés születne, amely magánkézbe juttatná ezt a társaságot, annak valószínűleg beláthatatlan következményei lennének. Az MVM ugyanis mostanra nem csupán egy kereskedőcéget jelent, megspékelve pár kisebb erőművel, tavaly óta már az MVM száz százalékos tulajdonában van a paksi atomerőmű, a teljes alap-vezetékhálózat és a korábban függetlenül működő rendszerirányító is. Vagyis ha eladják az MVM-et, minden megy vele, ami még állami kézben maradt a hazai energetikai szektorból, és ez olyan mértékben tenné kiszolgáltatottá a magyar fogyasztókat, amire más európai országokban aligha találunk példát. Egy korábbi tanulmányában az ÁPV Zrt. is úgy foglalt állást, hogy a társaságot nem szabad privatizálni biztonsági okokból. Az MVM gyakorlatilag egyedül működik a piacon: a „versenyben sokkal jobb gazdának bizonyulnak a magáncégek, mint az állam” liberális dogma tehát nem vonatkoztatható rá.
Biztosnak tűnik viszont a Volán-társaságok privatizációja. Egy júliusi kormányrendelet értelmében ugyanis ezek az ÁPV Zrt.-től a gazdasági tárca fennhatósága alá kerülnek, s a tervek szerint első lépcsőben hét vagy nyolc regionális cégbe vonják össze őket. Ezek után jöhet szóba a magánosítás, csak az a kérdés, ki veszi meg a társaságokat. Ha a magántőke, az minden bizonnyal a kis kihasználtságú, ráfizetéses járatok felszámolását vonja maga után, azaz a kistelepülések lakóit még inkább elvágják majd a külvilágtól. Megvehetik viszont a társaságokat az önkormányzatok is, s akár több helyhatóság együttes összefogásával elvileg ez akár még jót is tehetne a szolgáltatásnak.