Lamperth Mónika szocialista közigazgatási szakminiszter Szent István napján abbéli vélekedésének adott hangot, hogy ha államalapító királyunk manapság élne, akkor vármegyék helyett régiókat hozna létre. Mi a véleménye e meglepő történelemfelfogásról?
– A miniszter asszony bizonyára nem gondolta át, hogy Magyarországot nem csupán az jellemzi, hogy ugyanazon a területen és ugyanazzal a névvel létezik Európában több mint ezer esztendeje, hanem az is, hogy a tőlünk nyugatabbra eső államok is a Szent István-i közigazgatási modellt vették át; lényegében rólunk másolták. Arányokon, területeken és lélekszámon lehet vitatkozni, s ezek a kritériumok koronként változhatnak, ám e struktúrának az a lényege, hogy a döntési pozíciókat a középszintre helyezi. Ma ez az elv idehaza csak korlátozottan érvényesül, hiszen középszinten léteznek ugyan leányintézmények, de ezek nincsenek egyetlen cérnaszálra felfűzve. A megyei önkormányzatok puszta intézményfenntartásra vannak kárhoztatva, s nélkülözik a valódi hatásköröket.
– Pest megyében még ennél is bonyolultabb a helyzet, a fővárossal súlyosbítva…
– A mi álláspontunk e tekintetben világos: nem akarunk Pest megyében főváros-ellenességet. Pest megye olyan, mint az ötvenhatos zászló: a közepe lyukas – de ez nem tántoríthat el bennünket az alapvető célkitűzéstől: olyan körülmények között szeretnénk itt élni, mint bárki más az országban.
– Mi tagadás, ez meglepő program. Azt gondolná az ember, hogy az agglomerációban és általában véve a megyében is jobban élnek az emberek az országos átlagnál…
– A statisztikai mutatók szerint talán igen, noha vannak kifejezetten hátrányos helyzetű kistérségek is. Ám ha mélyebbre ásunk a számoknál, meglepő dolgokat találunk. Például azt, hogy a három Pest megyei kórház nem tudja lefedni az egészségügyi igényeket. Általában véve is probléma, hogy számos területen Budapestre kell járni az ügyeket intézni, sőt közlekedni is csak a fővároson keresztül lehet. Szentendréről Törökbálintra eljutni például egy kórházi beutalóval valóságos kaland. Ilyen szempontból a Pest megyei polgár kifejezetten hátrányos helyzetben van.
– A jelenlegi miniszterelnök a kormánypárti sajtónak tartott baráti eligazításon azt mondta: őt nem érdeklik a megyék.
– Gyurcsány Ferenc vagy nem mond igazat, vagy nem ért ahhoz, amit csinál. Magyarországon sok tekintetben középszinten dőlhetnek el a dolgok a legfontosabb kérdésekben. Minket épp ezért nagyon is érdekel a megye; sőt úgy gondoljuk, hogy a megyei önkormányzatnak ütőképes csapatnak kell lennie. Pest megyében ennek a jobboldali csapatnak én vagyok a vezetője immár három esztendeje. A megyei listán Pest megye valamennyi kistérségéből vannak jelöltek, és a személyi összetétel olyan, hogy garanciát tudok vállalni az együttes munkáért, a tevékenységünk szolgálat jellegéért.
– Értékelik ezt a csapatmunkát a választói is?
– Húsz éve, amikor Vecsésről Ócsára nősültem, mindaddig „gyüttmentnek” számítottam, míg – a kilencvenes évek közepén – a helyi gazdakör elnöke meg nem hívott a gumicsizmás bálba, amit a réten tartanak május elsején, birkagulyásozással kombinálva. Innen fogva tekintettek közülük valónak, aki megtanult a nyelvükön beszélni. Ez tágabb körben is igaz. 2001-ben időközi választáson nyertem el a dabasi országgyűlési körzetet, 2002-ben javítottam az eredményemen, az idén pedig második fordulóra sem volt szükség. 2001-ben lemondtam a megyei önkormányzatban viselt tagságomról, mivel az volt az elképzelés, hogy országgyűlési képviselő csak egy lovat üljön meg – ám most megyei listavezetőként a megyei és régióelnökségre aspirálok.
– Azt mondják: a kormányzattal szembeni országos elégedetlenség nagyban növeli az ellenzéki esélyeket…
– Engem ez nem nagyon érdekel: munkát nem lehet megtakarítani. Kezdettől úgy gondoltam: aki nem tudja összeszedni az ajánlószelvényeit, ne indulhasson el. Ám egyúttal ez az első igazán aktív kollektív megyei kampány: a közlekedés, a középiskolák és a munkahelyteremtés kérdéseiben csakis együttesen lehet fellépni.
– Vannak már eredményei is ennek a munkának?
– Nyáregyházán a minap átadták azt az általános iskolát, amely – az országban utoljára – kiküszöbölte a délelőtti-délutáni váltott tanítást. Pest megyének szerencsés gondja, hogy míg az országnak csökken a népessége, az agglomerációnak rohamosan nő a lélekszáma – évente háromszázzal több középiskolai helyre van szükség. A budapestiek a lábukkal szavaznak, miközben a megye valóságos lélekszáma 1,2-1,3 milliósra duzzadt – beleértve azokat is, akik még megtartották bejelentett fővárosi címüket, de nálunk igénylik a megszokott életnívót. Ezzel szemben az országban itt a legalacsonyabb például a rendőrök száma: míg Pest megyében ezer lakosra jut egy rendőr, Budapesten 470-re. Ez kevesebb mint a fele, holott a bűnözők nagyobb számban választják az agglomerációt. Nyilvánvaló, hogy meg kell erősíteni a kapitányságokat, az őrsöket. A közbiztonság a tét: ki merik-e engedni a gyereket az utcára? Újhartyánban pár éve még nyitva voltak a kertkapuk – ma már zárják őket…
– Úgy tűnik, mintha mindig képviselősködött volna. Van azért civil előélete is?
– Képviselőnek nem lehet készülni: én is több vargabetű után jutottam el ide. Államigazgatási főiskolát végeztem, népművelő–pedagógia szakos tanári diplomát is szereztem, köztisztviselőként dolgoztam oktatási és közművelődési területen. Most épp államvizsga előtt állok az ELTE jogi karán; egy 16 és egy 17 éves lányom van, akik egy év eltéréssel egy napon születtek. A feleségem oktatási tanácsadóként és trénerként dolgozik.
– Említett már néhány témát a programjából. Milyen célkitűzései vannak még?
– Minden olyan kezdeményezést felkarolok, amit a Pest megyében élő emberek komolyan gondolnak, és a helyi önkormányzatok támogatnak. A megyei önkormányzatnak ez a feladata. Meggyőződésem, hogy a Nemzeti fejlesztési tervnek kell a helyi igényekhez idomulnia, nem pedig fordítva.
– Lehetséges ez az érdekérvényesítés Budapest tőszomszédságában?
– Budapesttel nem rivalizálni kell, hanem együttműködni. Ezzel szemben ma sem működik például a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a bérletegyesítést tűzte ki célul. A főváros jelenlegi vezetése uniós pénzből akar metrót építeni, miáltal a régió 160-180 milliárdos támogatástól esne el. Tavaly a kormányzat megígérte, hogy ezt ellentételezni fogja – az idén a költségvetésben ennek nyoma sincs…
– Kézenfekvő a kérdés: ön szerencsésnek tartja ezt a fajta regionális beosztást?
– Szerintem nem indokolt egyben tartani a központi régiót. Hosszú távon ugyanis a fejlettségi mutatók alapján osztják a brüsszeli pénzeket, és az uniós fejlettségi átlag 75 százaléka alatt Pest megyének önállóan magasabb támogatás járna kisebb önrész mellett. Pest megye a mai régiós felállásban 2007 és 2013 között kiesik ebből a kategóriából, holott a fejlettségi szintje az uniós átlag 50–60 százaléka között mozog. Szétválás esetén természetesen Budapestnek is megmaradnának a támogatási lehetőségei: miközben a főváros nem járna rosszabbul, az önálló Pest megyei régió kifejezetten jobban járna.
origo.hu
Elárvult kiskutyákat mentett a hős rendőr
