Rudi Zoltánt két és fél éve választotta elnökké az a tévékuratórium, amelyben – a Fidesz kiszorítása után – csak a kormánypártok és az MDF delegáltjai foglaltak helyet. Rudi, aki önmagát a legkisebb közös többszörösnek nevezte, csak paktumok útján lehetett elnök. A baloldal kérése az volt, hogy ne nyerjen teret a tévében a polgári oldal, és maradjanak meg a holdudvarhoz tartozó producerek kiváltságai. (Amint kiszivárgott, Ladvánszky György, az Országos Rádió és Televízió Testület MSZP által delegált tagja egy MSZP közeli producer részére kért televíziós megrendeléseket, ezért cserébe ORTT-s pályázati pénzeket ígért a tévének. Rudi nem kommentálta az értesülést, Ladvánszky pedig elismerte a találkozó megtörténtét. Elmondása szerint ugyanakkor nem történt más, minthogy felhívta a tévéelnök figyelmét néhány ORTT-pályázatra. Úgy fogalmazott: a tévéelnöknél véletlenül futott össze a producerrel.) Az MDF is kapott ígéreteket: a megállapodásban állítólag egy demokrata fórumhoz közel álló hírigazgató kinevezése is szerepelt, ám erre nem került sor. Rudi viszont sorra eltávolította a méregdrága műsorokat készítő producereket, egyebek mellett Friderikusz Sándort (aki saját cégével adásonként tízmillió forintnál is drágábban készítette A szólás szabadságát – belső gyártásban negyedére csökkent az előállítási költség) és a szocialistákkal jó kapcsolatot ápoló Hajdú Pétert is. A tévéelnök koalíciós megítélésének nem tett jót az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által Gyurcsány Ferencnek írt levél sem, amely a tévé súlyos kormányzati függőséget állapította meg. Az EBU-vizsgálat mára nemzetközi üggyé dagadt, kínosan érintve a kormányt.
A Rudi Zoltánt egykor pajzsra emelők – mint az a Miniszterelnöki Hivatalból kiszivárgott – most annak technikáját keresik, hogyan lehetne megszabadulni a túlzottan önjáróvá vált tévéelnöktől. A tervek között szerepel, hogy a néhány napja végleg lejárt négymilliárdos hitelt, a kormánygaranciával ellentétben, nem vállalja át a Pénzügyminisztérium, így nehezítve meg az egyébként üzemi veszteség nélkül működő tévé sorsát. Az MTV a kormány lépései nélkül egyébként is kutyaszorítóba kerülhet. Jövő tavasztól már csak piaci áron bérelheti a Szabadság téri épületet, ennek éves díja elvinné a tévé 17 milliárdos költségvetésének mintegy tizedét. Egyelőre homály fedi azt is, hogy mikor készül el az új székház, arról pedig végképp nem esik szó, hogy a kormányzat a jelenlegi kézből etetgetés helyett mikor és mit kíván tenni a televízió független, normatív finanszírozásának megteremtéséért. A kabinetnek tehát számos eszköze van arra, hogy ellehetetlenítse a tévé működését. A köztelevízió elnöke mindeközben folytonosan ostorozza a döntéshozókat az elmaradt lépések miatt.
A tervek szerint a gazdasági nyomásgyakorlás, valamint a Rudi személye elleni sajtótámadások kikényszeríthetik a tévéelnök lemondását. Kormánypárti informátorunk szerint az volna a kívánatos, ha ez már az idén megtörténne.
Az MSZP-s vezetésű tévékuratórium három éve médiatörvény-ellenesen módosította az alapító okiratot: e szerint ha nincs elnök, akkor az alelnökök egyikét – teljes elnöki jogkörben – ügyvezetővé nevezheti ki a kuratórium. Rudi Zoltán viszont – átmenetileg – lefedezte magát: jelenleg nincs alelnöke a tévének.
A tévékuratórium ma tárgyalja az intézmény alapító okiratának alapszabállyá alakítását, de az ülésen a tévéelnök sorsa is szóba kerülhet.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
