Ellentétben a pártok által elutasított első jelölttel, Kovács Tamás mindig is ügyész volt. Végigjárta a ranglétrát a szó szoros és átvitt értelmében is. Azt követően, hogy 1963-ban Pécsett elvégezte a jogi egyetemet, először a katonai ügyészségen fogalmazó, majd ügyész, aztán főügyészségi ügyész, később, 1986-ban a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője, végül katonai főügyész lett. Györgyi Kálmán javaslatára 1990-ben nevezték ki a legfőbb ügyész helyettesének, ezt a tisztségét Polt Péter idején is megtartotta. Noha nem „katonás”, parancsoló alkat, rangban is követte növekvő feladatait: a tábornoki rendfokozatot 1994-ben érte el. A katonai ügyészség ugyanis mostanáig két urat szolgált, kettős alárendeltségben működött: részben a legfőbb ügyész, részben pedig a honvédelmi miniszter irányította a tevékenységét.
Sólyom László már Polt mandátumának lejárta előtt, május 16-át megelőzően kinyilatkoztatta: olyan embert keres, aki a büntető- és a büntetőeljárási jog mellett jól ismeri az ügyészi szervezetet, s képes kézben tartani a szinte katonai szigorral működő vádhatóságot. Akkor még senki sem sejtette, hogy választottja a tisztségre katonai ügyész lesz. Annál kevésbé, mert a sorkatonaság megszűnésével a katonai ügyészség a régi értelemben elveszítette létjogát. Ki is vonják a honvédelmi igazgatás alól. Kovács Tamás olyan időszakban válhat az ügyészi szervezet első számú vezetőjévé, amikor szűken vett korábbi szakterülete mindinkább civillé lesz. Ez év februárjában, a Legfőbb Ügyészség elmúlt évi munkáját bemutató tanácskozáson, Sólyom László jelenlétében a tábornok azt taglalta: új, gyors reagálású ügyészi csoportot hoztak létre, hogy szükség esetén azonnal vizsgálódni tudjon békefenntartó szolgálatot ellátó egységeknél.
origo.hu
Hét elfogatóparancs van ellene, egész Európában körözik a magyar bűnözőt
