Svájci kamatemelés: drágulnak a hitelek

Tegnap a svájci jegybank az alapkamat 0,25 százalékpontos emeléséről döntött. Ez sorrendben a hatodik negyed százalékpontos emelés, s elemzők várakozása szerint az év hátralevő részében további kamatemelés várható. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a sávközép az év végére legalább 2 százalékra nő.
A svájci kamatszint emelkedése az árfolyamváltozáshoz hasonló arányban növeli a hitelek törlesztőrészleteit: egy 6 százalékos kamat és 15 éves futamidő mellett folyósított svájcifrank-alapú hitel esetén például 1,5 százalékpontos kamatemelkedés 9,3 százalékkal, 3 százalékpontos kamatemelkedés pedig 19,1 százalékkal növeli a törlesztőrészlet nagyságát. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója szerint fokozottan érvényesül a kamatemelkedés hiteldrágító hatása, ha az a deviza árfolyamának erősödésével jár együtt. A svájci frank középárfolyama az utóbbi évben 9,3 százalékkal erősödött a forinttal szemben: míg egy évvel ezelőtt egy svájci frankért 158,4 forintot adtak, addig tegnap már 173 forintot. Az említett hitel törlesztőrészlete így a forintgyengüléssel együtt 1,5 százalékpontos kamatemelkedés esetén 20 százalékkal; 3 százalékpontos kamatemelkedés esetén majdnem 31 százalékkal nő.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai szerint idén júniusban a háztartások bankkölcsöneinek 42,9 százaléka, a vállalkozásokénak pedig 47,4 százaléka volt devizahitel, s a kölcsönök túlnyomó többségét éppen svájci frankban vette fel a lakosság. A jegybank legutóbbi kimutatása értelmében a háztartások által felvett hitelek június végére meghaladták az 5800 milliárd forintot, miközben az április és június között végbement forintgyengülés összesen 173 milliárd forinttal növelte a devizában eladósodott háztartások terheit.