Szakértők hivatalok felett

Ha nem jönnek közbe az ismert „sajnálatos események”, már megalakultak volna a miniszterelnök új kereskedelmi, banki és energetikai szakértői bizottságai, amelyek létező, közpénzből fenntartott állami szervezetekkel párhuzamosan adhatnának tanácsot a kormányfőnek. Az érintett hivatalok nem nyilatkoznak, de sejthetően értetlenséggel fogadták az új bizottságok felállításáról szóló döntést.

A miniszterelnök három szakértői bizottság felállításáról hozott döntést. Ezeknek az lesz a feladatuk, hogy javaslatot tegyenek a lakosságot érintő energiapiaci, banki szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos problémák megoldására – jelentette be Danks Emese szóvivő a szeptember 6-ai kormányülés után. A kormánytól független háromfős bizottságokat két héten belül kellett volna felállítani, de ez nem történt meg, bár a szeptember 20-i határidő már lejárt. Kérdésünkre a kormányszóvivő hivatala azt válaszolta, hogy „az elmúlt napok eseményei miatt a miniszterelnök lemondta azt az időpontot, amikor találkozott volna a szakértői bizottságok leendő tagjaival és vezetőivel. Elnézésüket kérte, közölve egyben azt is, hogy a lehető leghamarabb sort kerítenek a bizottságok felállítására, hogy azok a kitűzött feladatokat minél hamarabb el tudják végezni.” A miniszterelnök eljárása meghökkentő, hiszen a létrehozandó tanácsadó bizottságok feladatait már jelenleg is végzik. Többek között a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Magyar Energia Hivatal (MEH) keretein belül. Ráadásul a „bölcsek köre” díjazás és infrastruktúra nélkül dolgozik majd. Az elvárások szerint a bizottságok hat–tíz héten belül jelentést tesznek a kormánynak, javaslatokat fogalmaznak meg az egyes területen szükséges kormányzati magatartásra, illetve a jogszabályok felülvizsgálatára – mondta a kormánydöntést ismertetve a szóvivő. A tanácsadók egyszerre lesznek könnyű és nehéz helyzetben. A Gazdasági Versenyhivatal például már elkészítette azokat az anyagokat, amelyeket a miniszterelnök megrendelne az ebben illetékes új tanácsadóktól. A hivatal honlapján ugyanis megtalálható a villamosenergia-szektorról, a banki jelzálog- szolgáltatásokról vagy épp a mobiltelefon-szolgáltatók ágazati vizsgálatáról szóló jelentés. A GVH szerint a jelenlegi szabályozás kifejezetten a fogyasztók érdekei ellen hat a villamosenergia-piacon. A dokumentum leszögezi: szakítani kell azzal a „hibás beidegződéssel”, hogy „Magyarország érdeke az éppen aktuális status quo EU által még elfogadható legkisebb változtatása”. A GVH szerint a jövőben el kell kerülni azt a hamis érvelést, amely a versenyt és az ellátás biztonságát egymással szembeállítja. A GVH azt ajánlja a kormánynak, hogy a nemzeti szemléletet feladva régióban gondolkodjon, ugyanis csak a regionális verseny kényszerítheti rá a hazai szolgáltatókat a fogyasztók érdekeit szolgáló piaci versenyre. Jövő év nyarától ugyanis a lakosság részére is megnyílik a villamosenergia-piac, emiatt elvben bármely szolgáltatótól vásárolhatnánk áramot.