Hetek óta kering a magyar médiában egy olyan, hagyományosan a magyar tokaji bor forgalmazására használt, félliteres, fehér színű palackba töltött ital képe, amelyen cirill betűkkel szerepel a bor neve. A palackozó és forgalmazó hazánkban nem ismert, be nem jegyzett vállalkozás. Mivel nem a Tokaj-hegyaljai borvidékről származik az egyébként szigorúan védett termék, hamisnak kell tekintenünk.
Nemcsak a palackkal van baj, a címkék is a Tokaj Kereskedőház Rt. aszúit utánozzák. Az évjárat helyett a kereskedőcég 1996-os alapítási idejét szerepeltetik. Az állami ellenőrző jegy utánzatára, a piros-fehér-zöld szalag közepébe egy bikafejet – talán az egri bikavér után? – illesztettek. Még a közismert latin mondatot: a királyok bora – a borok királya is felírták, igaz, tévesen. Ukrán változatban ez így hangzik: Vinum Regum Rex Vinorux.
Az áltokaji milliós tételben került piacra Ukrajnában és Oroszországban, rombolva az eredeti magyar tokaji presztízsét és kereskedelmi forgalmának esélyeit. Ha csak a harmadát megszereznénk annak a piacnak, amelyet az ukrán tokajik elfoglaltak, az egész borvidék sem lenne képes kielégíteni a keresletet – állítják a szakértők. Némileg más véleményt fogalmazott meg kérdésünkre Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok igazgatója. A szakember elmondta, hogy az orosz piacon élesen elválik az olcsó borok és a különleges, exkluzív borok szegmense. A hamisított bor nyilván az előbbi, míg a valóban minőségi Rex Vinorum az utóbbi kategóriába tartozik. A Disznókő megvetette a lábát ezen az igényes és tehetős fogyasztókat kiszolgáló piacon, és nem tapasztalja, hogy visszavetné forgalmát a hamis borok térnyerése. Ennek ellenére Mészáros László a márkanév védelmében szükségesnek látja a hatékony fellépést a borhamisítók ellen.
Úgy tűnik, az ügyben a magyar kormány gyakorlatilag tehetetlen – mondta el lapunk kérdésére Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak és a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) sem, és hazánknak nincs kétoldalú borjogi eredetvédelmi megállapodása az országgal. Urbán szerint egyetlen módszernek az kínálkozik, hogy magánúton, az ukrán törvények szerint polgári jogi eljárásban szerezzenek elégtételt a károkozásért. Ez azonban rendkívül kockázatos, az egyes termelők erre eddig nem vállalkoztak – mondta a főtitkár.
A magyar borpiacon minden megtörténhet – mondta Kovács Tibor, a Szent Gaál Pincészet tulajdonosa, szekszárdi borász. A tokaji a legnagyobb magyar borvidék, és jelentős túltermeléssel, valamint piaci értékesítési gondokkal küzd.
A borfogyasztás szerkezete – nemcsak hazánkban, hanem világszerte és évtizedek óta – olyan, hogy a teljes mennyiség 80 százalékát az olcsó alkoholt, kannás vagy műanyag palackos borokat fogyasztók isszák meg. A maradék 20 százalékon osztoznak a tisztes asztali, a tájjellegű fajborok, illetve a különleges minőségű, kézműves módszerekkel készült, termőhelyhez köthető – úgynevezett terroire – csúcsborok kedvelői. Ez utóbbiak a teljes piacnak csak mintegy két-három százalékát teszik ki.
Az alsó 80 százalék igényeit elégítik ki az úgynevezett „tablettás” borok. Ismert, hogy különösen az Alföld egyes területein a hatóságok ipari méretben dolgozó borhamisító bűnszövetkezeteket lepleztek le. A helyszíneken hatalmas tartályokban cukor, műtrágya és adalékok hozzáadásával készült műbort foglaltak le hektószámra. A hatósági ellenőrzések ellenére a borhamisítás továbbra is virágzó iparág.
De hamis bort nemcsak vegyi anyagokból lehet előállítani. Hamisnak számít az a nedű is, amely szőlőből készült ugyan, de nem arról a helyről származik, ahonnan a címke föltünteti, illetve ha minőségi, tájjellegű italnak titulálják azt, ami csak asztali bor. Valószínűleg ebbe a kategóriába tartozhat az Ukrajnában forgalomba került tokaji.
Van a hamisításnak egy kifinomult módszere is, fejtegette Kovács Tibor, amelyet a legnevesebb csúcsborászatok is alkalmaznak. A szőlő ugyanis érzékeny növény, a leggondosabb ápolás mellett is megesik, hogy az időjárás következtében a bogyók érése, cukorfoka nem éri el a megfelelő szintet. Ilyenkor választhat a termelő, hogy az évek óta bevezetett és keresett termékkel nem lép piacra egy vagy akár két évig, és ezzel veszélyezteti a piaci pozícióit, vagy gyengébb alapanyagból „gyárt” piacképes terméket. Erre pedig rendelkezésére állnak a legkorszerűbb eljárások, mint a víz kivonása, sűrítmény vagy – vörösborok esetén – tannin hozzáadása.
Kovács Tibor szerint a hazai piacon sok kis tőkeerejű pincészet küzd a túlélésért, míg a kereskedelmi láncolatba beépültek a homályos hátterű, ám tőkeerős és jó politikai kapcsolatokkal rendelkező „vállalkozók”. Rossz nyelvek szerint ezek az üzletemberek korábban olajszármazékok szőkítésével és kereskedelmével foglalkoztak, és az utóbbi években jelentős tényezők lettek a hazai borpiacon. Hírek szerint közük van a tablettás borok előállításához, de belefognak bármibe, ami haszonnal kecsegtet. Gyakran megesik, hogy felszámolás alá került vagy más módon bajba jutott borászatok bennragadt készleteit vásárolják fel fillérekért. Azt is megtehetik, hogy európai uniós támogatásokat vesznek fel ültetvényfelújítás címén, de nem vagy csak látszatra végzik el a munkát, és jó kapcsolataik révén elintézik, hogy a hatóság szemet hunyjon az üzelmeik felett.
Vesznek szőlőt és mustot is megszorult gazdáktól. A tokaji borvidék termelői is adnak el nekik, ha úgy hozza az üzletmenet. Éppen ezért Tokajban, a borvidéken is érdemes kutakodni a hamis ukrán tokajik eredete után, hiszen még mindig nem általános a valóban minőségi szőlőtermesztés, és az esetenként 45 forintos kilónkénti felvásárlási ár mellett akár a termés egyharmada is Tokaj-Hegyalja határain kívülre kerülhet, és további sorsa gyakorlatilag ismeretlen.
A hamisítás ténye egyébként mutatja, hogy lenne még keresnivalónk az orosz piacon az igazi tokajival – mondta Kovács Tibor sztárborász. A KGST-időkben ugyan sokat tettünk az egykori csúcsbor imázsának rombolásáért, de a tokaji még az édes borok között is olyan különlegesség, amely túlélte a szocialista állami gazdaságok ténykedését.
Egyes megfigyelők furcsának tartják, hogy a magyar hatóságok milyen könnyedén széttárják a kezüket, ha az ukrajnai hamisítványokról van szó. A szakminisztérium államtitkára, Ficsor Ádám nyilatkozata szerint a tárca legföljebb hivatalos tájékoztatást kérhet az ukrán féltől. Jelentős hatást azonban csak 2008 tavaszán gyakorolhatunk keleti szomszédunkra, mert akkor jár le az Európai Unió és az ország között kötött partnerségi megállapodás, és annak megújítása során hazánk megvétózhatja a hosszabbítást. A miniszter, Gráf József ugyan harcias nyilatkozatokat tett, hogy ráijeszt ukrán kollégájára, de azóta sincs hír előrelépésről az ügyben. A szakminisztérium sajtóosztályán közölték lapunkkal, hogy Gráf József ukrán kollégájával megállapodott, utóbbi mindent megtesz annak érdekében, hogy felleljék a hamisítványok előállítóját, de ennek az ukrán miniszter ígéretén kívül semmi más garanciája nincs.
A magyar kormányszervek határozatlanságának hátterében az is állhat, hogy egyes magyar üzleti körök, politikai támogatással a hátuk mögött, maguk is érdekeltek az ukrán tokajiüzletben – mondta el lapunknak egy névtelenséget kérő szakember. Az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Rt. vezetője állítja, nem adtak kiviteli engedélyt sem must, sem pedig folyóbor, vagyis hordós kiszerelésű nedű kivitelére. Lapunk helyi tudósítójának nyilatkozva a cég vezetője, Marcinkó Ferenc azt mondta, további információkkal nem szolgálhat, hiszen nem tudja, mi történt a kuliszszák mögött. Úgy véli, veszélyes vizekre evez az, aki ezzel a témával foglalkozik, s kijelentette: nincs mondanivalója, ő például éppen elég fenyegetést kapott már.
A hatalmas mennyiségű hamis tokaji egy része Beregszászról származhat, a címkézés ugyanis ezt a feltételezést támasztja alá. Egy ukrán borkereskedő azt mondta: megérti Tokaj-Hegyalja bortermelőinek felháborodását, mégis állítja, először az itthoni importőrök között kellene vizsgálódni. Az üzletember emlékeztetett, hogy a tavalyi szüret idején a Tokaj Kereskedőház Rt. bérfeldolgozást vállalt tolcsvai üzemében néhány magyar cég megbízásából, majd ezt követően, még a szüret befejezése előtt, mintegy ötezer hektoliternyi must hagyta el az országot az ukrán határon. A kereskedő nem érti, miért nem a kereskedőház vette át a szőlőt, s miért volt szükség bérfeldolgozásra. Tudomása szerint egyébként legalább hat magyar borforgalmazó áll kapcsolatban ukrán és lengyel partnerekkel, s úgy tudja, az ukrajnai Beregszászon kívül további településekre, sőt lengyel forgalmazókhoz özönlött ki a must. Az ukrán kereskedő úgy gondolja, nem kizárt, hogy a tokaj-hegyaljai márka és eredetvédelem sárba tiprásához állami szinten nyújtottak segítséget.
Nem Tokaj-Hegyaljáról, még csak nem is Magyarországról származik az a hamisított bor, amelyet a palackokba töltöttek – cáfolta lapunk értesülését Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője. Az Ukrajnában forgalomba hozott áltokaji alapanyaga olcsó asztali mediterrán, valószínűleg olasz bor, amelyet így próbáltak meg jobb áron eladni, illetve exportálni – állítja a szóvivő. A szakvéleményt az Országos Borminősító Intézet (OBI) állította ki, amely megvizsgálta a palackok tartalmát. Az intézmény adhat engedélyt magyar borok kivitelére, és állítják, ilyet az utóbbi években nem adtak ki. Ugyanerről számolt be a tokaji borvidék hegyközségi tanácsa is. A kijelentések értékéből levon, hogy az OBI csak a palackozott borok kivitelét ellenőrzi, a folyóbor exportjára nincs ráhatása. Dékány András ellenben azt állítja, hogy mivel hazánk határa az EU külső határa, lehetetlen, hogy egyetlen regisztrálatlan borszállító kamion is elhagyja az országot.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának magát megnevezni nem kívánó magas rangú tisztje lapunk tudósítójának, Tolcsvay L. Lászlónak azt mondta, a tartályokban kiszállított mustról és borról nyilvántartást vezet a vámhatóság, így végül is vissza-ellenőrizhető az exportált áru. A Tokaj Kereskedőház Rt. több céggel áll kapcsolatban a szőlő bérfeldolgozását illetően, de tavaly a legnagyobb mennyiségű nedűalapanyagot a G+A Bt. vitte a tolcsvai feldolgozóba, majd a mustot egy az egyben kivitték Ukrajnába a helyszínről. A cég küldeményét a záhonyi határnál vámkezelték, s egy Iceberg nevű ukrán cég nevére állították ki a vámáru-nyilatkozatot félmillió liter tokaji mustról. A fent nevezett cég által palackozott és forgalomba hozott borból hazánkba is került mutatványpalack, az Index hírportál által közzétett képeken épp ennek a címkéi láthatók. Ez ellentmondani látszik a magyar szaktárca által közölteknek. Lehet, hogy mégsem olasz bor van a tokajis flaskákban, hanem magyar mustból készül utánzat.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
