A dokumentum szerint a Hiller István vezette oktatási és kulturális tárca által megvalósítandó közoktatási reform célja a gyerekek között lévő, szociális hátrányokból adódó esélykülönbségek csökkentése, az alapkészségek – így az írás, olvasás, számolás, szövegértés – fejlesztésének erősítése, a hatékonyabb működés elősegítése, valamint a kistelepülési iskolák társulásának ösztönzése.
Az iskola-összevonásokat segíti elő az a rendelet, amelynek értelmében 2008. augusztus 31. után az nyolc évfolyamnál kevesebb osztályú általános iskolák nem működhetnek önállóan, csupán társintézményként. A tervek szerint átalakítják az iskolák finanszírozásának rendszerét is, és a gyermekek után fizetendő fejkvóta helyett vélhetően áttérnek a konkrét feladatok finanszírozására. Ennek egyik lehetséges formája a csoportfinanszírozás, amelynél figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvényben meghatározott osztály és csoport alakításának elveit.
A tervezet szerint különböző eszközökkel ösztönözni kell a dolgozókat és a fenntartókat arra, hogy egy intézményen belül több közoktatási feladatot lássanak el. Ha ez sikerül, akkor lényegesen hatékonyabban tudják a munkaerőt kihasználni, miközben csökkenteni lehet az önálló intézmények és a vezető beosztásban dolgozók számát. A kormány célja, hogy az alapfokú művészetoktatás beépüljön az iskolai tanórai foglalkozásokba, mivel így lényegesen csökkenne az önálló intézmények működtetésére fordított összeg. Az anyagban szerepel a szeptemberi óraszámemelés is, amelynek értelmében az új tanévtől a munkáltató a kötelező óraszámon felül további két foglalkozási óra – például szakkör – megtartását rendelheti el külön díjazás nélkül. Jövő szeptembertől a pedagógusok kötelező heti óraszáma újabb két órával emelkedik.
A Gyurcsány-kormány Brüsszelnek szánt beszámolója szerint a felsőoktatási reform célja a képzés színvonalának javítása. A dokumentum a tandíj előnyének tartja, hogy annak köszönhetően a hallgatói teljesítménytől függően lehetőség lesz átjárásra az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés között. A fejlesztési képzési hozzájárulásnak nevezett fizetési kötelezettség a jövőre felvett hallgatókat érinti először, ők másodéves koruktól fizetnek majd. A jövőben csökken az államilag finanszírozott képzésben részesülő hallgatók létszáma. Elsősorban a jogász-, a bölcsész-, a pedagógus- és a közgazdászképzéseken apad majd a keretszám, míg a természettudományi, informatikai és műszaki képzéseken növelik a helyek számát.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a konvergenciaprogram egyfajta diktátum, hiszen a kormány csak négy napot adott a csomag véleményezésre, vagyis nem tervezett valódi egyeztetést. A testület hangsúlyozza: a kormány szerint ösztönözni kell a társulások kialakítását, vagyis az iskola-összevonásokat, ám az valójában nem csökkenti, hanem növeli a gyerekek közötti különbségeket. Elfogadhatatlannak tartják a kötelező óraszám emelését és a heti két óra „ingyenmunkát” is, ezek miatt már korábban Alkotmánybírósághoz fordultak és sztrájkbizottságot hoztak létre. A PDSZ kiemeli a program két elemét, amelyek újabb megszorító intézkedésnek hatnak, és újabb aggályokat vetnek fel. Az egyik az iskolák feladatainak növelésére, valamint az intézmények és a vezetők számának csökkentésére vonatkozik, a másik pedig az önálló alapfokú művészetoktatási intézmények finanszírozásának mérsékléséről szól. A szervezet szerint ezek a pontok azt jelzik, hogy a kormány a közoktatást, a gyermekek jövőjét alárendeli a gazdaságnak.
Bár a konvergenciaprogramot sokan második Bokros-csomagként értékelik, a megszorítások atyja, Bokros Lajos ennél jóval szigorúbb intézkedéseket javasol a kormánynak. A Horn-kormány pénzügyminisztere szerint eljött az ideje, hogy jó néhány egyetemet, főiskolát bezárjanak, megszüntessék a felsőoktatásban dolgozók közalkalmazotti státusát és megemeljék a nyugdíjkorhatárt. Bokros leszögezi: az elmúlt évekre a folyamatos valóságtagadás, a társadalom félrevezetése, a politikai és szakmai felelősség elporladása, a befelé fordulás volt a jellemző. A konvergenciaprogram egy hallatlan előrelépés, hiszen az első olyan beszámoló, amely kendőzetlen őszinteséggel elismeri, hogy nagy a baj. A tandíj bevezetéséről szóló döntést ugyanakkor a szükséges, de nem elégséges feltételnek nevezte. Hozzátette: meg kell szüntetni a fejkvóta-finanszírozást, a közalkalmazotti státust és a bérszabályozást fel kell számolni, a felesleges felsőoktatási intézményeket pedig azonnal be kell zárni. Bokros szerint a közeljövőben el kell érni, hogy a tanárok fizetését teljes egészében fedezze a tandíj, így értelemszerűen időről időre növelni kell a tarifát.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
