Szinte lehetetlen belőni a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában az ármozgásokat, a 38. héten mintha a heti parázs hangulat ellentéte zajlott volna a parketten. Az első kereskedési napon a búza ára nem változott, decemberre 33 100 forint maradt. Nem mozdult a kukorica novemberi jegyzése sem, maradt a korábbi 28 400 forinton. Decemberre viszont 50 forintos volt az árcsökkenés, ám további lejáratokra emelkedett a kukorica ára. Így jövő év márciusára 400, májusára 600 forinttal erősödtek a lejáratok. Szerdán a tengeri jövő májusi elszámolóára 110 forinttal 29 700 forintra emelkedett. A többi lejáratra az ár nem változott. Csütörtökön a búza decemberi jegyzése még mindig a korábban megszerzett 33 100 forint volt. Pénteken a határidős takarmánykukoricára 44 kontraktust kötöttek, ami árfolyamértéken 138,81 millió forintot tett ki, míg a határidős napraforgóra nyolc üzletet kötöttek, ez árfolyamértéken 43,5 millió forint volt. A határidős piacon a legtöbb termék esetében nem változott az elszámolóár, a legjelentősebb ármozgásokat a határidős takarmánybúzánál és a határidős euróbúzánál lehetett megfigyelni. A határidős euróbúza esetében jövő év márciusára az elszámolóár 400 forinttal 34 500 forintra emelkedett, míg a jövő év májusi határidő esetén az új elszámolóár 300 forintos növekedést követően 35 300 forint lett. A határidős takarmánybúza esetében ez év decemberére az elszámolóár 800 forinttal emelkedett, az új elszámolóár 31 450 forint, jövő év márciusára, 280 forintos emelkedés után az új ár 31 500 forint, míg jövő év májusára 200 forintos növekedést követően az új ár 31 550 forint.
A hét eseményeihez tartozott, hogy a magyar gabona lekerült Kínában az importtilalmi listáról. A magyar búzát Kínába mintegy két évtizedig nem lehetett bevinni, mivel az ázsiai országban arra hivatkoztak, hogy a magyar gabona kő- és feketeüszöggel fertőzött. Ezt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelentette be, miután tárgyalt Zeng Pei Yan kínai miniszterelnök-helyettessel, és megállapodtak a tilalom feloldásáról.
A kukorica betakarítása csak hetek múlva kezdődik, ám az mindenképpen fontos esemény volt, hogy a múlt héten kiderült, megőrizhetjük GMO-mentes státusunkat. Hogy meddig, az kérdéses, mert hamarosan a parlament elé kerül a koegzisztencia-törvény, ami lehetőséget ad bizonyos feltételek teljesítése mellett a génkezelt kukorica termesztésére. Ezzel kapcsolatban Gőgös Zoltán, az agrártárca politikai államtitkára úgy fogalmazott, hogy szakmailag készülni kell arra a helyzetre, amikor védzáradékkal már nem lesz tartható a GMO-mentesség. A törvénytervezet nagyon szigorú, mert előírásai szerint nemcsak a földet használónak kell engedélyt szereznie a génkezelt növények termesztésére, hanem a tulajdonos és az összes szomszéd hozzájárulására is szükség lesz. Emellett létezik majd biztonsági zóna is a génfertőzés megelőzésének érdekében. Gőgös úgy vélte, a törvény révén az alkalmazás nagyon szigorúan néhány nagyüzemre korlátozódhat. Megismételte: árbevétel- és exportoldalon az a jó, ha Magyarország GMO-mentes. Kalkulálni kell ugyanakkor azzal, hogy hosszú távon nem fogja tudni indokolni a teljes tilalmat.
Aggódhatnak a szurkolók? A Fradi gólszerzője is talált hibát a csapat játékában
