Idén az államháztartás hiánya a kormány módosított céljával megegyezően alakul, ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország megmenekül hitelei további leértékelésétől – figyelmeztetett a Reuters tegnap közzétett felmérése, amit a hírügynökség hazai és külföldi elemzők bevonásával készített. A felméréssel egyező tartalmú figyelmeztetéseket tettek közzé tegnap más pénzintézetek is. A Goldman Sachs nemzetközi befektetőház szerint ha bármi akadályozná a deficit leszorítását, akkor a nemzetközi hitelminősítő intézetek leronthatják hazánk adósságának besorolását. Aggályokat fogalmazott meg tegnap a Merryl Lynch befektetőház is, amely közölte, hogy a magyarországi zavargások kockázati értékelése még most is túlságosan derűlátó.
A magyar államháztartási helyzet romló megítélése tovább drágítja a hiány és az államadósság finanszírozását. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak rámutatott: a hitelesség hiánya már az idei kamatkiadásokon is érződik, hiszen a Pénzügyminisztérium legújabb előrejelzése szerint az idei kamatteher eléri a 940 milliárd forintot. A mostani negatív folyamatok azonban már döntően nem az idei, hanem a következő évek kamatkiadásait emelik meg, leszűkítve ezzel a költségvetés mozgásterét – tette hozzá. A Fitch szerdai negatív döntése nyomot hagyott a forint árfolyamán is. A tegnapi kereskedésben a magyar valuta árfolyama először 276 forintig süllyedt az euróval szemben. A Fidesz-nagygyűlés elhalasztásának hírére erősödött a hazai fizetőeszköz.
Eközben meglepően pesszimista nyilatkozatot tett a magyar gazdaságra vonatkozóan a Wall Street Journal tegnapi számában Kopits György. Az amerikai konzervatív napilapban a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja arról írt, hogy ha nem sikerülne a költségvetést korlátok közé szorítani, akkor Magyarország elveszítheti az EU kohéziós alapjaiból érkező támogatást, az euró bevezetése a végtelenbe veszik, s pénzügyi válság törhet ki. Első oldalas cikkében az amerikai újság elemzése arra figyelmeztetett, hogy ha elmulasztják a magyarországi gazdaság rendbetételét, akkor annak súlyos következményei lehetnek az egyszerű emberekre is. A távirati iroda által közölt cikk szerint hazánk kockázatai magasak: ha a pénzügyi befektetők kezdenének elmenekülni az országból, akkor az így kialakuló pénzügyi válság emberek millióinak szenvedéséhez vezethet, mert megélhetésüket veszélyeztetné a krízisből eredő kamat- és árnövekedés, a kormányzati kiadások visszaesése és a cégek tönkremenetele.
Jön a kamatemelés. Hétfőn ismét kamatemeléssel védi inflációs célját a jegybank – állapítja meg a Reuters tegnap közzétett felmérése. Az emelés mértéke a válaszadók több mint fele szerint negyed százalék lesz, több elemző ugyanakkor félszázalékos szigorítást is valószínűnek nevezett. Az éves átlagos infláció idén 3,7, jövőre azonban 6,3 százalék lehet az elemzői konszenzus szerint. Az euró magyarországi bevezetését az elemzők többsége immár 2014-re tette, ami egyéves csúszást jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.

Csak kevesen válaszolják meg mind a 7 találós kérdést helyesen – Önnek sikerül?