Új lehetőség előtt a magyar borok

Kevesebb szót és több cselekvést sürget a magyar–orosz kapcsolatokban Valerij Muszatov, Oroszország volt budapesti nagykövete, aki szerint sokat segíthet egy átfogó stratégia kidolgozása. A nyugalmazott diplomata szerint a körvonalazódó konkrét projektek mindezek ellenére a kétoldalú viszony új minőségét jelzik.

A magyar–orosz kapcsolatok politikai légkörére nem lehet panasz, annál inkább arra, hogy ezt a keretet legfeljebb részben sikerült kellő tartalommal megtölteni. Várható-e Szocsiban előrelépés?
– Az elmúlt években sokat dolgoztam a kapcsolatok fejlesztéséért, ezért természetesen örülök az immár jól látható eredményeknek. A légkör kiváló, így az olyan, a viszonyt folyamatosan terhelő problémák, mint az adósság vagy a sárospataki könyvek kérdése, megoldódtak. A csúcstalálkozók immár munkajellegűek. A középpontban ezúttal az agrárkérdések állnak. Lendületet adott e téren az együttműködésnek, hogy ebbe bekapcsolódtak a magyar üzleti élet olyan „nagyágyúi” is, mint Demján Sándor vagy Csányi Sándor. Ennek eredményeként például Oroszországban sertéshizlalda és cukorgyár épül. A grúz és moldáv borok kiszorulása miatt az orosz piacon támadt űr nyomán új lehetőségek kínálkoznak a magyar borexport is. Élénkülnek a kapcsolatok a régiókkal is.
– A kétségtelen előrelépés mellett a magyar agrárexport egykori szintre emeléséhez túl sok romantikus elképzelés tapad, s az együttműködés kulcsa egyébként is az energetika.
– A magyar fél komoly érdeklődést mutat a déli gázvezeték építése iránt, s minél hamarabb konkretizálná a terveket. Már csak azért is, mert elosztóközpont lenne, és elhelyezné területén a stratégiai tározót Szerbia és Ausztria is. De Oroszország beengedi a kitermelésbe is a külföldi tőkét, cserébe tulajdont kér a nyugati piacokon. Ezt szolgálják az úgynevezett részvénycserék, amelyekbe bekapcsolódhat a Mol is. Ez új jelenség, amely a német E.ON-nal például már működik.
– Putyin budapesti látogatásán felvillantak a kelet–nyugati közlekedési folyosók építésében rejlő lehetőségek is.
– Igen, ilyen lehet a Berlin– Varsó–Moszkva útvonalhoz hasonló déli közlekedési folyosó, a Távol-Keletet és Nyugat-Európát összekötő közút és vasút, amelynek megvalósítása az EU és Ukrajna közreműködését is feltételezi. A vasúti szállításban lehet elosztó-központ Záhony környéke. Rengeteg lehetőség van még a dunai hajózás fejlesztésében is, amely iránt az orosz nagytőke érdeklődik. Ugyanígy tér nyílhat az együttműködésre a villamos áram szállításában, s Oroszország érdeklődik Paks fejlesztése iránt is.
– A metrótenderben azonban az orosz cégek számára nem termett babér…
– Itt sincs minden elveszve, hiszen az orosz cég bírósághoz fordult, s szerintem kompromiszszumra lehet jutni. Az orosz tőkét érdekli a légi közlekedés is, így a KrasAir pályázik a Malévra.
– Moszkva tehát az utóbbi évek kudarcai ellenére is vásárolna magyar cégeket?
– Az orosz tőke behatolásával kapcsolatos félelmekről csak annyit, hogy lényegében nincs hová behatolni, hiszen a magyarok már lényegében mindent eladtak.
– Kevesebbet beszélünk róla, de a tőkeexportban a magyar cégek is érdekeltek…
– Ennek sincs akadálya, s a Mol, a Richter, az OTP jól is haladnak e téren.
– Egész idáig a gazdasági lehetőségekről beszéltünk, a stratégiai együttműködés azonban mást is feltételez.
– Pragmatikus világban élünk, de kétségkívül nagyon fontos a kulturális együttműködés, s közös pontot jelent a határon túl élő kisebbségek helyzete is.