Üzleti tisztesség új paragrafusokkal?

Törvénymódosítással kívánják garantálni, hogy a pályázatokon elnyert pénzből az alvállalkozók is megkapják az őket megillető részt. A közbeszerzési szakértő szerint egy újabb paragrafussal nem lehet pótolni az üzleti tisztességet és a kölcsönös bizalmat.

Évek óta egyre nagyobb nehézséget okoz a körbetartozás a vállalkozásoknak, melynek gyakori indító oka az, hogy az állami, önkormányzati megrendelő jelentős, akár 180 napos késéssel fizet. A fizetési fegyelem fellazulása azonban azt is eredményezte, hogy a fővállalkozók azután sem fizettek az alvállalkozónak, hogy a megrendelő már fizetett, mert más tartozásai ezt nem tették lehetővé. Végül elharapódzott az a gyakorlat, hogy egyes fővállalkozók úgy szerződtek alvállalkozókkal, hogy tudták, nem fognak helytállni.
A tervek szerint október 9-én kezdődik a parlamentben a közbeszerzési törvény a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából tervezett módosításának általános vitája. A részletes vitát követően az esetleges újabb módosító javaslatok számától függően legkorábban október végén fogadhatja el az Országgyűlés az új jogszabályt, hatálybalépése november végére várható.
A módosítástól azt várják, hogy előrelépést hoz a körbetartozások csökkentésében. A fizetési morál javítását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint bizonyos teljesítési értékhatár fölött kötelező lesz a fővállalkozónak akkreditívet nyitnia, hogy a fizetési határidő lejártakor mindenképpen ki tudja fizetni az alvállalkozót. Az akkreditív olyan jogügylet, amelyben egy bank a megrendelőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát a kivitelezővel szemben, hogy előre meghatározott feltétel megvalósulása esetén kifizeti neki a vállalási díjat.
Paragrafusokkal nem lehet az üzleti tisztességet kikényszeríteni – nyilatkozta lapunk kérdésére Várday György közbeszerzési szakértő. A közbeszerzési eljárások ma leginkább egy akadálypályához hasonlítanak, amelyen a kevésbé dörzsöltek elbuknak, az igazán profik azonban túljutnak. A körbetartozások megakadályozására hozott jogszabály-módosítás csak egy újabb paragrafus lesz, amit a cégek kikerülnek – mondta Várday György. Az üzlet alapja csak a tisztesség és a kölcsönös bizalom lehet. Ma Magyarországon erkölcsi válság van, ez a mindennapi üzleti életben is megmutatkozik, és konkrétan forintosítható károkat okoz. Ennek a helyzetnek a felszámolása a közbizalom helyreállítása nélkül nem fog menni – fejtegette a szakértő.
Mindennek jelentős hatása lesz az európai uniós fejlesztési pénzek befogadására is – vélekedett Várday György. A magyar intézményrendszer – beleértve a képzést, a továbbképzést és az ellenőrzésre hivatott Közbeszerzések Tanácsát – bürokratikus, nem hatékony, mindennek pedig az lesz a következménye, hogy a fejlesztési pénzek jelentős részét nem tudjuk lehívni, illetve az ellenőrzések során feltárt visszaélések miatt vissza kell fizetni.