Veszélyben a GMO-mentesség

Az Európai Unió szakbizottságának jövő hétfői döntésétől függ, rákényszeríti-e Brüsszel Magyarországot egyes génmanipulált vetőmagok beengedésére. Ezekre a terményekre moratórium van érvényben itthon, ám az Országgyűlés várhatóan hamarosan elfogadja a megtévesztő elnevezésű együtt-termesztési törvényt, amely engedélyezi a manipulált génkészletű növények (GMO) termesztését, igaz, meghatározza a termesztés szabályait. Gráf József földművelésügyi miniszter elismerte: hazánknak nem érdeke a GMO-k beengedése, ennek ellenére politikusok és kutatók sora állt már az Egyesült Államokból támogatott GMO-lobbi soraiba.

Ma még tilos Magyarországra behozni és itt felhasználni a génmódosított MON 810-es hibrid kukoricafajták vetőmagját. Ezek a növények a külső gének beültetésének köszönhetően arra képesek, hogy rovarölő mérget termeljenek. Németh Imre korábbi földművelésügyi miniszter a tavaly év elején meghirdetett moratóriumban azzal indokolta az amerikai Monsanto vállalat által kikísérletezett fajták kitiltását, hogy még nem született elegendő és megfelelő tudományos eredmény arról, jelenthetnek-e kockázatot a növények. A döntés mellett szólt az is, hogy az Európai Unió úgy engedélyezte a 17 kukoricafajtát, hogy nem vette figyelembe hazánk különleges adottságait, nevezetesen a Pannon ökorégió sajátosságait. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) 2001-től folyó környezeti hatásvizsgálatai bizonyították: a hagyományos, permetezéses növényvédelemben kijuttatott mennyiséghez képest a moly ellen védekezni képes MON 810 kukorica ezerszeres–háromezerszeres (!) dózisban termel rovarölő mérget. Ez a fajta toxin nehezen bomlik le, a tarlón a betakarítás után egy évvel is kimutatható, így a talaj élővilágát károsítja. A toxintartalmú pollen a védett lepkék hernyóit veszélyezteti, nem is beszélve arról, hogy kukoricával a méreg is a takarmányba, később az asztalunkra kerül.
A koegzisztenciát, azaz a hagyományos, a bio és génmódosított növények egyidejű termesztését szabályozó törvényt várhatóan heteken belül tárgyalja a parlament. A törvény elfogadásával lehetővé válna bizonyos izolációs távolság bevezetésével, hogy itthon is termesszenek génmanipulált kukoricát. Független szakértők szerint a tervezetben szereplő távolság nem tudja megakadályozni a pollen átterjedését például a biovetésekre (400 méter).
Gráf szemben a kormánnyal
Emlékezetes: az elmúlt hetekben nemzetközi botrányt váltott ki, hogy kínai és amerikai génmanipulált rizsszállítmányok kerültek illegálisan a francia, a német és az angol fogyasztók asztalára. Ez úgy fordulhatott elő, hogy e két GMO-nagyhatalomban már képtelenek ellenőrzés alatt tartani a manipulált fajták keveredését a hagyományosakkal. Éppen ezért szeretné elérni e két ország (a nemzetközi alkuk révén részben sikerrel), hogy az unió piacáról a GMO-szennyezettség miatt ne szoruljanak ki a mezőgazdasági termékeik. Fő fegyverük az unión belüli GMO-termesztés erőltetése, hiszen ha például Magyarországon is lehet ilyen növényt ültetni, akkor nem korlátozhatjuk az amerikai, kínai importot az egészségi kockázatra hivatkozva.
Tekintve, hogy a magyar kormány a koegzisztencia-törvénytervezet elkészítésével már „megadta magát”, az unió – akár szabadpiaci okokra hivatkozva is – kérheti a hazai moratórium feloldását azon fajták esetében, amelyek behozatalát az EU-ban már engedélyezték. Brüsszel a napokban már kezdeményezte is a moratórium megszüntetését, amiről az unió szakbizottsága a jövő hétfőn dönt.
Az Élőlánc Magyarországért ökopárt találkozót kezdeményezett Gráf József földművelésügyi miniszterrel. A szaktárca vezetője arról biztosította a küldöttséget, hogy „a moratórium fenntartása mellett foglal állást, és ennek érdekében mindent megtesz. Már felvette a kapcsolatot az európai mezőgazdasági miniszterekkel, akiktől támogatást kért” – számolt be Ács Sándorné, a Kishantos Vidékfejlesztési Központ Kht. vezetője, aki az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja.
Akadályozzák a kutatást
Gráf a véleménycserén azt is kifejtette, hogy „a MON 810-es fajták termesztéséhez Magyarországnak nem fűződik érdeke”. Egyben beismerte, hogy az elfogadásra váró koegzisztencia-szabályozás nem képviseli a biogazdák érdekeit. Csakhogy félő: Gráf kiállása kevés lesz, a hazai GMO-lobbinak olyan befolyásos támogatói vannak, mint Kóka János gazdasági miniszter.
Darvas Béla, a Növényvédelmi Kutatóintézet a tárgyaláson függetlenként részt vevő szakértője kérdésünkre elmondta, a találkozón felhívta Gráf József figyelmét arra, hogy az intézeténél folyó ökológiai és táplálkozástudományi kutatásokat ellehetetlenítik a génmanipulált növények fajtatulajdonosai, mert nem hajlandók a kísérletekhez vetőmagot biztosítani. Darvas nehezményezte, hogy a moratórium másfél éve alatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál (FVM) működő géntechnológiai hatóság nem próbálkozott semmilyen megoldással. Többek között a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet sem kapott magot, így az élelmiszer-biztonsági vizsgálatok még csak el sem kezdődhettek. A kutatások nélkül pedig nem lehet eredményeket felmutatni az FVM moratóriumának fenntartásához. A kísérleteket a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) és a környezetvédelmi tárca finanszírozza, volt olyan állami projekt is, ami csak azért hiúsult meg, mert a fajtatulajdonosok elzárkóztak az akadémiai és egyetemi kutatókkal való együttműködéstől.
Ács Sándorné elmondta, a közösség országaiban kevesen folytatnak MON 810-re vonatkozó saját vizsgálatokat. Ennek ellenére az EU élelmiszer-biztonsági hivatala úgy gondolja, a magyar vizsgálatok az eddigi eredményekhez nem tehetnek hozzá újat. Ács szerint morálisan vitatható, hogy a brüsszeli szavazás alkalmával olyan országok is voksoljanak a moratórium feloldására, akiknél a kukorica meg sem terem, így a hatásokkal saját hazájukban nem kell számolniuk.
Darvas Béla nehezményezte, hogy az egészségügyi géntechnológiai hatóság magyar szerve nem alakult meg. Az európai szervezet magyar tagja pedig az a Kiss József, aki egy másik multinacionális GMO-gyártó, a Pioneer egyik kísérletvezetője.
A GMO-lobbi keze messzire ér
Vezető agrárszakemberek informálták a Magyar Nemzetet arról, hogy ma pártállástól függetlenül több képviselő is lobbizik a génmódosított növények termesztéséért. Az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnöke, Lányi András hétfőn levelet intézett Vizi E. Szilveszterhez, az MTA elnökéhez, amelyben megkérdőjelezte a hazai tudományos kutatás érdekeit. Fél éve véletlenül értesült a közvélemény arról, hogy az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete (Martonvásár) leszerződött a Monsantóval kukoricabogár és egy gyomirtó szer elleni rezisztenciát kódoló gén beültetésére a tradicionális magyar kukoricafajtákba. A párt kifogásolja az Akadémia intézetének döntését, és a szerződés felülvizsgálatát kéri. Lányi András úgy fogalmazott: „Egyes akadémikusok GMO-k fő- és mellékhatásairól szóló megnyilatkozásai megsértették a tudósokra nézve kötelező erkölcsi elvet.”