Vészes mértékben eladósodtak a hazai háztartások

A statisztikák szerint a magyar lakosság adósságszolgálati mutatója már majdnem eléri az észak-amerikai és nyugat-európai szintet, miközben a hazai jövedelmek „elkölthető része” jóval alacsonyabb a fejlett országok átlagánál. A négy-öt éve tartó hitelezési láznak tulajdoníthatóan immár százezreket érint az eladósodás, amely kínos meglepetést szerezhet a hazai bankrendszernek is.

Jelentősen eladósodtak a háztartások mostanra: sokan már áruhitelt is fizetnek a lakáshitelek mellett: a kimutatások alapján százezreket érint veszélyes mértékben a négy-öt éve tartó hitelezési boom. Szakértők félmillióra becsülik azok számát, akik nem képesek kimászni az önmaguk által gerjesztett adósságspirálból. A lakosság növekvő eladósodása figyelmeztető jel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint. Olyannyira, hogy a magyar pénzügyi rendszer néhány éven belül a háztartások magas eladósodottságának problémájával kényszerül szembenézni – így tartják a felügyelet szakemberei. Binder István, a PSZÁF szóvivője érdeklődésünkre elmondta: olyan nyilvántartás létrehozását szorgalmazzák, amely tükrözné az egyes háztartások eladósodottságát, ugyanis azt a jelenlegi negatív adóslista alapján nem lehet felmérni.
A számok tényleg beszédesek. Míg például 2000-ben a magyar lakosság összes adóssága a rendelkezésre álló jövedelem tíz százalékára rúgott, addig ez a mutató 2005 végére elérte a 42 százalékot. Utóbbi mutató már a „fejlett világ” indexe, ám nagy a különbség a magyar valóság és a nyugat-európai létforma között. A statisztikák szerint ugyan a magyar lakosság adósságszolgálati rátája már majdnem eléri az észak-amerikai és a nyugat-európai szintet, ám a problémát az okozza, hogy a magyarországi jövedelmek szabadon elkölthető része jóval alacsonyabb a fejlett országok átlagánál.
Ezen a területen is minden mindennel összefügg. A háztartások élénk hitelfelvételi kedve, különösen a legdrágább fogyasztási hitelek iránt egyre erősödő kereslet figyelmeztető jel: az emelkedő kamatok, de különösen a forint esetleges további értékvesztése nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik lehetőségeik határáig eladósodtak az utóbbi években – ilyen háztartásokból a bankszakemberek szerint igen sok van ma már a négy-öt éve tartó hitelezési láznak tulajdoníthatóan. Ám elemzői vélekedés az is, hogy az eladósodás növekedése természetes felzárkózási folyamat, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének hátulütői is ennek a folyamatnak, hiszen a devizahitelek elburjánzásának komoly kockázatai vannak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint is öt-hat év alatt több mint megnégyszereződött a hazai lakosság eladósodottsága, igaz, tavaly mérséklődött a folyamat.
De hogyan is jutottunk el idáig? Először az autók és a tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához nyújtott hitelek váltak igen kapóssá, ám a nagy ugrást az új állami lakástámogatási rendszer bevezetése okozta. Attól fogva ugyanis az ügyfelek az addiginál jóval olcsóbban, a gazdasági helyzet által indokoltnál lényegesen alacsonyabb kamatokkal és kedvezőbb feltételekkel kaphattak pénzügyi kölcsönt új lakás építéséhez, vásárlásához.
Térjünk vissza a devizahitelekhez. A rohamos mértékű lakossági devizaeladósodás veszélyekkel jár. A forinthitelekénél jóval alacsonyabb havi törlesztőrészletek bűvöletében ugyanis sokan megfeledkeznek a devizaalapú kölcsönök árfolyamkockázatáról. Ha a forint esetleg nagyobb mértékben gyengül azzal a devizával szemben, amelyben eladósodtak (a magyar valuta euróárfolyama akár 30 százalékkal is csökkenhet, hiszen ekkora a forintnak az uniós pénzzel szembeni ingadozási sávja), vagy ha nő az adott deviza kamata, akkor a törlesztőrészletek egyik hónapról a másikra megugorhatnak.
Mint a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, az utóbbi hónapokban a forint csaknem tíz százalékot gyengült!
Ne legyenek illúzióink, a törlesztési nehézségek a lakossági fogyasztás és ezáltal a gazdasági növekedés visszaesését is okozhatják. Az ingatlanpiac pedig külön is megszenvedi, ha a bankok hirtelen nagy tömegben értékesíteni kezdik nem fizető adósaik – fedezetül felajánlott – lakását, házát. Ide tartozik, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több alkalommal is felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Pénz- és devizapiaci események, valamint jegybanki döntések hatására ugyanis megváltozhat annak a valutának a kamata és árfolyama, amelyben az adósságot nyilvántartják. Az ilyen események a törlesztőrészlet nagyságának hirtelen megváltozását okozhatják. Míg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíjmutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyamkockázatáról.