A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter által vezetett ülésről kiadott közlemény felszólítja a feleket, hogy konstruktívan vegyenek részt a tárgyalásokban, a miniszterek pedig mindent megtesznek, hogy még az idén rendezzék a kérdést. Az összekötő csoport – mint a közlemény kiemeli – belátja, hogy Belgrád és Pristina pozíciói igen távol állnak egymástól.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Oroszország vezető diplomatái támogatták Martti Ahtisaarit abban az erőfeszítésében, hogy a két fél olyan „realisztikus megoldásra” jusson, amely erősítené a regionális stabilitást, s amely elfogadható lenne Koszovó népe számára. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elfogadta, hogy törekedni kell a megoldásra még az év vége előtt, de ellenezte a végső határidő meghatározását.
Belgrád értelmezése szerint „Moszkva elvszerű álláspontot képvisel a Szerbia számára történelmi fontosságú pillanatban”, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, s hogy nem lehet egyoldalúan megváltoztatni a szuverén országok határait, s hogy csak a mindkét fél által elfogadott megoldást hagyhatja jóvá a BT. Így vélekedett Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök, aki nem mulasztotta el kijelenteni, hogy Szerbia értékelni tudja Oroszország támogatását. Vuk Draskovics szerb külügyminiszter a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Oroszország magára maradt ugyan az összekötő csoportban, mégis sikerült elhalasztatni a már elkészített döntést.
Oliver Ivanovics koszovói szerb vezető azonban nem lát a kontaktcsoport döntésében semmi látványost. Szerinte nem kell sokat várni Moszkva álláspontjától, Oroszország nem fogja a koszovói kérdéskör miatt megrontani kapcsolatait Washingtonnal.
origo.hu
Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő
