Vonatokat vásárló magántőke

Befektetőket vonna be a kormány az elővárosi vasúti járműpark fejlesztésébe. Lehet, hogy a MÁV által beszerzett új motorvonatok is magánkézbe kerülnek.

Továbbra sem kíván lemondani a közlekedési kormányzat a magántőke bevonásával (PPP), illetve a tisztán magántőkéből megvalósuló fejlesztésekről. Utóbbira az elővárosi vasúti járműpark biztosításakor nyílhat lehetőség – közölte nemrégiben egy szakmai fórumon Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára. A magánbefektetőkkel információink szerint elsősorban az újabb motorvonatok megrendelésekor számol a közlekedési kormányzat, ugyanis a MÁV stratégiai céljai között szerepel a már szerződött 40 mellett további 110 korszerű jármű vásárlása. Amiatt, hogy az elmúlt négy évben gazdaságilag teljesen leépült a MÁV, illetve a közlekedési kormányzat üzleti szférát előnyben részesítő törekvései folytán az is elképzelhető, hogy a társaság által hitelből már megvásárolt, de még le nem szállított új motorvonatok kerülnének át a befektetőkhöz, akik átvállalnák a MÁV kötelezettségeit. Mint ismert, a MÁV harminc elővárosi vonatot rendelt a Stadlertől, tízet a Bombardier-től, és az első járművek 2007 elején állnak forgalomba. A Stadler-vonatok megvételére 144 millió euró – azaz jelenlegi árfolyamon 39,6 milliárd forint –, a Bombardier-hez 11 milliárd forint eszközfedezetű hitelt vett fel a MÁV. A Stadler-járművek harmincéves karbantartása további 120 millió euróba – 33 milliárd forintba – kerül, amit viszont a MÁV a folyó bevételeiből finanszírozna. A Stadlertől további harminc vonatot rendelhet a MÁV, az opció lehívásáról jelenleg tárgyal a társaság vezetése. A közlekedési kormányzat a vasúttársaság jelenlegi helyzetében könnyen megindokolhatja, hogy miért lenne előnyös a már megrendelt járműveket továbbadni befektetőknek, hiszen ezzel csökkenthető lenne a MÁV amúgy tekintélyes hitelállománya. Lapunk érdeklődésére a GKM illetékese közölte, hogy készül az uniós pénzek felhasználását célzó közlekedési operatív program, amiben szerepel a magántőke bevonásának lehetősége. Az elővárosi vasúthálózat fejlesztésénél az uniós források lennének a meghatározók, ám ahol lehet – így például a járműpark fejlesztésénél –, bevonnák a magántőkét, melynek vizsgálja a lehetőségét.
Az elővárosi forgalom fejlesztése viszont óriási lehetőségeket jelent a MÁV-nak. Nem véletlen, hogy a beruházásokra szánt források jelentős részét éppen erre a területre csoportosítják át. Budapest elővárosában naponta 630 ezer utas közlekedik – a közösségi közlekedés aránya 35 százalék –, az előrejelzések szerint viszont 2015-re a napi utasszám 800 ezerre emelkedik. Az infrastruktúra bővítésekor jelentős EU- és hazai forrásokat is felhasznál a vasút. Az Érden levő állomások fejlesztésére, P+R parkolók építésére például négymilliárd forintot költenek. A megrendelt új motorvonatok mellett idén 80 személykocsi és 24 vezérlőkocsi felújítását tervezik, ezenkívül két elővárosi vonalon állítanának forgalomba újonnan beszerzett, használt német vasúti kocsikat. A MÁV az elmúlt években 250, az elővárosi vonalakon használt vasúti kocsit korszerűsített. Ezeknek a fejlesztéseknek a hozadékát jelzi, hogy a Budapest–Esztergom között forgalomba állított, új Desiro motorvonatok megjelenésével az elmúlt két évben 22 százalékkal növekedett az utasforgalom, ami napi átlagban hétszáz utassal jelent többet, és volt olyan hónap, amikor megduplázódott a vonatokra felszállók száma.