Washington háborúi

Lóránt Károly
2006. 09. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Washingtonban a Potomac folyó túloldalán, az arlingtoni temető közelében található az amerikai tengerészgyalogság emlékműve, amely azt a pillanatot ábrázolja, amint hat tengerészgyalogos, a japán Iwo Jima-szigetet elfoglalva kitűzi az amerikai zászlót. A szobor talapzatán körbefutó feliratok emlékeztetnek Amerika háborúira. Az első a függetlenségi háborúra, az utolsó az irakira vonatkozik, és a szobor talpazatán még legalább ugyanannyi hely maradt, mint amit teleírtak. Nyilván lesz is folytatás.
Amerika háborúiban a legújabb fordulatot a New York-i Világkereskedelmi központ ikertornya és a Pentagon ellen 2001. szeptember 11-én az al-Kaida által végrehajtott támadás jelentette, amelynek hatására Washington meghirdette a terrorizmus elleni háborút. A mára már fogalommá vált, és csak 9-11-ként emlegetett támadás nem volt előzmények nélküli, hiszen az ikertorony elleni első akció 1993-ban történt, amikor iszlám terroristák egy autót robbantottak fel az alagsori garázsban. 1998-ban az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen követtek el támadást, míg 2000-ben az amerikai haditengerészet Cole nevű rombolóját Áden kikötőjében kis híján elsülylyesztették. A 9-11 tehát csak egy volt a sorban Amerika és láthatatlan iszlám kihívói között. Teljes bizonyossággal ugyanis soha nem lehetett megállapítani e támadások értelmi szerzőit, ezért is van az, hogy egy legutóbbi felmérés szerint az amerikaiak 36 százaléka hiszi, hogy a 9-11 az amerikai kormány tudtával, esetleg segítségével történt.
Samuel P. Huntington Amerika, illetve a nyugati civilizáció és az iszlám világ közötti növekvő feszültséget, mint az eltérő civilizációk közötti összecsapást magyarázza, amely felváltotta az ideológiai ellentétekre épülő hidegháborús szembenállást. Az elmúlt évek történései, a már említettek mellett például a madridi és londoni bombarobbantások, a párizsi zavargások, a Mohamed-karikatúrák okozta konfliktus mind-mind Huntington elméletét látszanak igazolni. Ugyanakkor Huntington kritikusai arra mutatnak rá, hogy a mozlim kultúrán belül is épp elég konfliktusforrás van az egyes etnikai csoportok (például kurdok, arabok, perzsák) közötti ellentétek kiéleződésére.
A chicagói és a Harvard egyetem professzorai egy tanulmányban fejtik ki véleményüket, amely szerint 9-11 csak ürügyet szolgáltatott Irak Izrael érdekében történő megtámadására. Kétségtelen, hogy semmi bizonyíték nem volt, hogy Irak részt vett volna az Egyesült Államok elleni akcióban, sőt a napokban George W. Bush is elismerte: nem volt kapcsolat Szaddám Huszein és az al-Kaida között. Ennek ellenére a tornyok leomlása után néhány órával Donald Rumsfeld védelmi miniszter utasítást adott munkatársainak egy Irak elleni támadás tervének kidolgozására. Most hasonló fejleményeket figyelhetünk meg: az állítólagos atomfegyvergyártás ürügyén befolyásos körök sürgetik egy Irán elleni háború megindítását, amely megint csak Izrael biztonságát szolgálná.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.