Az első generáció felejt,
a második elfelejt,
a harmadiknak már eszébe sem jut: igazságot szolgáltatni!
TISZTELT HALLGATÓIM!
Hallgatónőim, nagyothalló készülékek és hallgatólagosok!
REVOLUCIÓSOK!
Evolúciósok, malíciózusok!
KÉRÉSZLELKŰEK!
Tiszavirágéletűek!
KÉKIKÉK!
Töklincék, sápkórokozók!
Szájtátikák!
CSODÁLATOS A REGGEL!
– Tele vagyok tervekkel, újrakezdéssel, energiával, tisztasággal.
Forrásmunka: „Estére mi marad belőlem?”
HANGULATJELENTÉS
ESTE VAN
– Pihen a betörő a juharfa alatt,
Estére egyformán elfárad a vallató tiszt
és az áldozat.
Fogorvosnál a beteg is csak öblöget.
A GYEREK KORAVÉN
A felnőtt gyerekded, a tojás tojásdad,
a hasadó anyag „máma már nem hasad tovább”.
„ALUDJ EL SZÉPEN KIS BALÁZS”
(Balázs ne bomolj, dögölj.)
Velünk is terhes a világ.
A NEVELŐ FÉLRENEVEL
A vezető félrevezet,
a házastárs félreba… rátkozik,
a félimpotens adja az érzékit.
A NŐ FÉRFIAS
A férfi nőies,
a vegyes házasság nem vált be.
A TÉL NYÁRON VAN
A nyár télen,
a csütörtök szabatszombaton.
Március 14. az idén
november hatodikára esik.
EBBEN A TÚLHARSOGÓ VILÁGBAN
– kivágnám az eddigi csendjeimet, a rádióban, a magnószalagokról, összeragasztanám és lejátszanám adásban.
Megelégednék egy állandó öt perccel a rádióban, s akkor, mint a Heinrich Böll könyvben, én is a stúdióban: magnóra hallgatnék. S ezt egyenesbe sugároznák. Egy idő után egyre többen nem hallgatnának, még népszerűbbé válnék ezzel. A házmesternek „művész úr” lennék, terhes anyák adnák át az állóhelyüket, az utcán ismeretlen emberek megszólítanának: „Gratulálunk, megint nem hallottuk a rádióban. A legutoljára, azt hiszem, éppen tegnap se.”
Ezek lennének az én csendjeim, amik addig tartanának, amíg az illetékesek bele nem szólnának, hogy: „Már megint miket hallgat ez el?!”
Beszédes csendek lennének ezek… (csak csendben beszélnének róla.)
Mindenki megnyugodna, amikor én következnék: „Na, most végre nálunk megint csend van.”
A Hungaroton velem készítené az első magyar csend-lemezét, amiben betársulnék magam mellé csendestársnak. A csendjeimet energiahordozó nélkül vehetnék át a külföldi adók.
„EURÓPA CSENDES” LENNE, „ÚJRA CSENDES”.
Személyesen is bejárnám az egész világot, hogy szemtől szemben is meggyőződhessenek, hogy igenis nálunk lehet hallgatni.
Persze minden országban a helyi viszonyoknak megfelelően hallgatnák. (Hallgatnék.)
A lényeg, hogy temérdek aranyat hoznék be gazdaságunknak, mert: „Hallgatni…” (?!)
origo.hu
Nagykanizsa híres a vicces kocsmanevekről, hallott már a Tanácsházáról?
