Még múlt hétfőn kezdődtek meg a tárgyalások, addig Morales azzal ismerte el a helyzet válságosságát, hogy azonnal leváltotta a bányászatért felelős miniszterét. A nézeteltérésre azért kerülhetett sor, mert az indián származású elnök még mindig nem döntött a nyolcvanas évek óta fokozatosan háttérbe szoruló bányák sorsáról, miközben ismét emelkedik az ércek világpiaci ára. Több éve tart már a többnyire munkanélküli, valamint a szövetkezetbe tömörült bányászok nézeteltérése az állami bányák feletti ellenőrzés megszerzéséért, de eddig még történt ilyen véres összecsapás. Szeptemberben mindkét fél az útlezárások eszközéhez nyúlt, és már előre lehetett látni, hogy újabb súlyos konfliktusnak néz elébe az ágaza, és az ország is, ha nem keresnek sürgős megoldást erre a kérdésre is.
A mostani bányakonfliktus ugyanis nem az első – és több mint valószínű, hogy nem is az utolsó – Morales kormányzása során. A májusi államosítás előtt Morales hívei gyakran követelték tőle ígéreteinek teljesítését a már korábban megszokott eszközökkel: útelzárásokkal, tüntetésekkel és sztrájkokkal. Májusban és júniusban, a magánkézben levő nagybirtokok egy részének államosításakor a vadfoglalások tették próbára az ország addig sem teljes békéjét. Augusztusban kezdődött az alkotmányozó nemzetgyűlés tanácskozása, amelyen Morales nem akarta elfogadni a népszavazáson kialakult erőviszonyokat, illetve a döntésekhez szükséges kétharmados többséget, ezért a gyűlés beleegyezése nélkül teljhatalmat adott saját képviselőinek. Azóta a Morales ellenzékének számító jómódú négy keleti tartomány – itt található a szénhidrogénkészlet zöme – egyre nyíltabban szegül szembe Moralesszel, és autonómiát szeretne kiharcolni, hogy ne kelljen vele osztozni a természeti erőforrásokon. Nyáron az is kiderült, hogy az új kormányzat sem mentes a korrupciótól, és szeptemberben Moralesnek le kellett váltania a szénhidrogénkészletért felelős miniszterét. Azt is kénytelen volt belátni, hogy az államosítást el lehet rendelni, de az ágazat fenntartásához és a rendelet végrehajtásához pénz is kell. A vegyes cégek létrehozására kényszerített külföldi energiacégek sem nyugodtak bele az új feltételekbe, és nemzetközi eljárással fenyegetőznek. A földreform végrehajtása ugyancsak elakadt, mert a kormány és az ellenzék álláspontja ebben a kérdésben sem közeledett egymáshoz.
Morales szombaton közölte, hogy „Bolíviában külső és belső összeesküvés folyik kormánya és a demokrácia ellen”.
origo.hu
A klímaváltozás hatásait már a saját bőrünkön érezzük – apokaliptikus nyár elé nézünk
