A 61 éves Luiz Inácio da Silva, népszerű nevén Lula, a 2002 végén negyedik nekifutásra megválasztott tanulatlan szakszervezeti vezér első újraválasztására készült, hogy továbbvigye a szegénység felszámolását zászlajára tűző nagy ívű szociális programját. A 126 millió szavazásra jogosult brazil állampolgár közül mintegy 105 millió személy élt szavazati jogával. 48,61 százalékuk tartotta alkalmasnak a második elnöki megbízatásra, míg Geraldo Alckmin 41,64 százalékos eredményével második fordulóra kényszerítette Brazília kedvencét. A baloldali fordulattól megrettent jobboldali ellenzék minden követ megmozgatott, hogy megakadályozza Lula újraválasztását. A 2005-ben kipattant korrupciós botrányok aláásták a kormánykoalíció népszerűségét, de a kormány a leváltások és lemondások ellenére is a helyén maradt, viszont olvadozni kezdett parlamenti többsége. Lula a legtöbb szavazattal nyerő elnök lett a világon, hiszen 2002-ben 52 millió braziltól kapott bizalmat. A sors keserű fintora, hogy most éppen a korrupció veszélyével kénytelen szembesülni, amely ellen ő akart könyörtelen harcot folytatni, és teljesen felszámolni. A kampány utolsó hónapjában kerülte a tévévitát ellenfelével, mert bízott benne, hogy meg tudja tartani előnyét, és még az első menetben nyer.
Ellenfele a brazil konzervatívok eszményképe, az 54 éves altatóorvos, Geraldo Alckmin, Sao Paulo állam szociáldemokrata kormányzója. Az őt indítók úgy vélték, benne találták meg azt a személyt, aki a karizmatikus, de tanulatlan Lula ellenfele lehet. Alckmin becsületes ember, gyakorló katolikus – bár ellenfelei azzal vádolták meg, hogy az Opus Dei tagja –, jó vezető, viszont van egy gyenge pontja: Lulával ellentétben belőle hiányzik a tömegeket magával ragadó személyiség.
Október 29-én arról döntenek majd, hogy a világ ötödik legnagyobb területű országában folytatódik-e a szegénység felszámolása, vagy az Egyesült Államok visszaszerzi befolyását az ország felett.
origo.hu
Ukrán lejárató akció célpontja lett Magyarország – a Tisza Párt is benne van
