Cipőt hamarosan a diszkontból?

A kis üzletek számának visszaszorulása, a külföldi szaküzletláncok számának szaporodása és a hipermarketek cipőforgalmának rohamos növekedése várható a magyar cipőkereskedelemben – mondta Berkovits Miklós, a Magyar Cipőkereskedők Egyesületének elnöke az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) által tartott tegnapi szakmai rendezvényen. A magyar cipőkereskedelmet nem fenyegeti visszaesés a megszorító intézkedések következtében, mert a magyar lakosság eddig is feleannyi lábbelit vásárolt, mint a nyugat-európaiak. Tavaly 24 millió pár fogyott, ami nem lehet kevesebb a jövőben sem. Rendkívül aggasztó, hogy az eladott cipők fele teljesen műanyagból készül, és legfeljebb a lakosság tíz százaléka fordít annyi gondot a minőségre, kinézetre, állapotra, mint a Lajtán túli átlag.
További súlyos gond a magyar cipőkereskedelemben a szürke zóna magas részaránya: nem kevesebb mint a forgalom negyven százaléka az adó- és vámfizetések teljes vagy részleges mellőzésével kerül a fogyasztókhoz. Ez magyar sajátosság – állította Berkovits Miklós –, ami abból táplálkozik, hogy a távol-keleti áruk behozatalát nálunk szintén távol-keleti cégek bonyolítják le. Nyugat-Európában az ottani hagyományos kereskedőcégek végzik az importot, így nincs mód a közterhek megkerülésére. A rendezvényen több kereskedelmi cég vezetője jelezte, hogy a cipőkereskedelemhez hasonlóan más területen is versenyhátrányt jelent a magyar cégeknek a távol-keleti beszállítók adóelkerülő magatartása. Vámos György, az OKSZ főtitkára elmondta: többször jelezték a problémát az adó- és a vámhatóságnak, amely azonban tehetetlennek bizonyul a szervezett alvilággal szemben. Berkovits Miklós csak a cipőkereskedelemben több tíz milliárd forintra becsülte a feketekereskedelem következtében kieső közterhek mértékét.