Csökkent az áruhiteligény

Több áruhitelezéssel foglalkozó bank is tapasztalja, hogy csökken a hitelfelvételi kedv, s az ügyfelek nehezebben fizetik a törlesztőrészleteket. A megtorpanást egyértelműen a megszorításokkal magyarázzák.

Mivel az áruhitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) messze a legmagasabb a piacon kapható finanszírozási lehetőségek közül, nem csoda, hogy a lakosság először ezekről mond le – kommentálta lapunk kérdésére Polgár Ákos, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke a hírt, hogy többek között a Magyar Cetelem Bank jelezte, kevesebb áruhiteligény érkezik cégükhöz. Az emberek a kormányzati megszorításokról érkező hírek hallatán az árcédula mellett megnézik a teljes hiteldíjmutatót is. Az érdekvédelmi szervezet tapasztalatai szerint a banki adósok jelentős részének nemcsak egy, hanem egyszerre több kölcsöne is van. A devizaalapú kölcsönök az elmúlt hónapokban jelentősen drágultak, s bár most éppen visszaerősödött a forint, az emberek megtapasztalhatták, hogy az árfolyamesés milyen jelentős hatással van a törlesztőrészletek nagyságára. A hitelkárosultak egyesületének gyakorlati tapasztalata az, hogy a lakás- és személygépkocsi-kölcsönnel rendelkező ügyfelek végsőkig ragaszkodnak elsősorban a lakáshoz, aztán a gépkocsihoz. Ha rákényszerülnek, az áruvásárlási kölcsönre vásárolt berendezési tárgyak és háztartási eszközök törlesztését függesztik fel legelőbb – mondta Polgár Ákos. Az ügyfelek tapasztalatai mellett az áruhitellel foglalkozó pénzintézetektől is szereztek információkat, amelyek szerint lassult a piac bővülése.
A kormány stabilizációs csomagjának hatásával indokolta a Magyar Cetelem Bank, hogy szeptemberben a korábbinál kevesebben kértek hitelt – mondta Lendvai János elnök-vezérigazgató. A Cetelem eddigi hitelkihelyezése nagyjából a terv szerint alakult, az év végi kilátások azonban az elnök-vezérigazgató szerint bizonytalanok. Lendvai János arra számít, hogy a többség – ahogy gazdasági megszorítások idején jellemző – inkább megtakarításait fogja növelni, s visszafogja beruházásait, így a hitelfelvételt is. Lendvai szerint a korábbinál nehezebb kezelni a portfóliót, már érződik, hogy a lakosság eladósodottsága nőtt, s hogy sokan kicentizték a hitelfelvételt.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság eladósodottsága – vagyis a felvett kölcsönök aránya a lakossági szektor jövedelméhez képest – 2000 óta tíz százalékról ez év júliusára negyven százalék fölé ugrott, miközben az átlagos havi törlesztés hat év alatt több mint a duplájára, a rendelkezésre álló jövedelem tíz százalékára emelkedett. Három év alatt a háztartásoknak nyújtott devizakölcsönök aránya szinte a semmiből a teljes hitelállomány ötven százaléka fölé ugrott. Sőt a devizahitel-felvétel gyorsuló ütemben növekszik: az első negyedévi növekmény duplájával emelkedett a devizahitel-állomány a második negyedévben. E kölcsönök népszerűségét eddig sem a gyenge forintárfolyam, sem a kormányzati megszorítások nem tudták letörni: a megszorítások bejelentése utáni három hónapban a svájcifrank-alapú hitelek új szerződéseinek értéke minden korábbinál magasabbra szökött.