Elsöprő ellenzéki győzelem vidéken

Lapzártánk idején, a szavazatok 94,37 százalékos feldolgozottságánál rendkívül szoros küzdelemben, kevesebb mint két százalékpontos különbséggel Demszky Gábor főpolgármester vezetett Tarlós István független jelölt előtt. Katona Kálmán MDF-es jelölt hatszázalékos eredményt mondhatott magának, Zsinka László MIÉP-jelölt 1,41-t, míg Székely Péter kommunista aspiránsra a szavazók 0,55 százaléka voksolt. A Fővárosi Közgyűlés 66 mandátumán a kormányoldali és ellenzéki képviselők fele-fele arányban osztozhattak az eredmények 76,28 százalékos feldolgozottsága mellett. A Fidesz 30, az MSZP 24, az SZDSZ 9, az MDF 3 mandátumot tudhatott magáénak. A MIÉP nem érte el a bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt. A főváros 23 kerületéből nyolcat irányíthat ellenzéki polgármester, 13-ban a koalíciós pártok jelöltjei nyerték el a választók többségének bizalmát. A IV. és a XXIII. kerületet pedig civil szervezetek jelöltjei irányíthatják az elkövetkezendő négy évben.
Négy évvel ezelőtt a főváros 23 kerületéből 17-ben tudtak a kormánypártok polgármestereket állítani. Akkor négy kerület első embere került ki az ellenzéki pártok támogatottjai közül.
Egy kivételével minden megyében és a megyei jogú városok túlnyomó többségében győzött a polgári oldal az önkormányzati választásokon – mutatták az adatok lapzártánk pillanatában 79,88 százalékos feldolgozottság mellett. Több olyan megyei jogú városban is elnyerte az ellenzék a település polgármesteri székét, ahol 2002-ben még a kormánykoalíció győzött – a 23 megyei jogú városból 16 helyen nyert a polgári oldal jelöltje –, míg a megyék – Heves kivételével, ahol a patthelyzet alakult ki – „narancssárgába” öltöztek. Azokban a megyei jogú városokban, ahol az elmúlt ciklusban ellenzéki polgármester irányította a települést, kivétel nélkül a polgári oldal győzött, a legtöbb helyen óriási fölénnyel. Debrecenben Kósa Lajos, eddigi fideszes városvezető, úgy nyert, hogy a szavazatok csaknem háromnegyedét megszerezte. A megyék közül vidéken csak Heves megyében állt döntetlenre az állás, míg a többi 18 közgyűlésben várhatóan ellenzéki vezetés alakul.
Mint ismert, négy évvel ezelőtt a 23 megyei jogú városból 17 helyen a kormányoldal adta a polgármestert, míg 5 helyen a polgári oldal jelöltje győzött. Tatabányán Bencsik János függetlenként nyerte el a település városvezetői székét, de a polgármester végül 2003-ban belépett a Fideszbe, és ettől kezdve a polgári oldal városvezetője lett. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere ellentétes pályát futott be, hiszen 2002-ben még a Fidesz színeiben győzött az önkormányzati választáson, ám ciklus közben a párt megvonta tőle a bizalmat. Szécsi Gábor most az MSZP–SZDSZ jelöltjeként szállt ringbe Kecskemét polgármesteri székéért.
Az elmúlt ciklusban a 19 megyei közgyűlés közül 15-ben kormánypárti, míg háromban ellenzéki vezetés volt. Veszprém megyében az MSZP–SZDSZ, illetve a Fidesz–MKDSZ–KPE (17) és az MDF (3) is összesen 20-20 mandátumot szerzett. Ebben a helyzetben a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökét az MDF adta, míg a két alelnököt az MSZP delegálta.