Kovács hangsúlyozta: az Európai Bíróság főtanácsnoki előterjesztése nem előlegezi meg a bíróság döntését, ahogy most is történt. A bíróság főtanácsnokai egyikének véleménye már egy korábbi alkalommal is az volt, hogy az olasz IRAP forgalmi típusú adó, tehát nincs összhangban az uniós szabályozással, amely csak egy forgalmi típusú adót engedélyez. Egy másik főtanácsnoki vélemény is ugyanez volt. A bíróság ennek ellenére más döntést hozott, azt azzal indokolva, hogy az olasz IRAP nem forgalmi típusú adó, mert nem arányos az előállított termékek árával, hanem az éves árbevétel és a költségek különbségének egy adott százalékával terheli meg a vállalatot. Másodszor, folytatta Kovács László, az IRAP – ellentétben az áfával – nem igényelhető vissza a gyártás és az értékesítés egyes szakaszaiban. A harmadik ok pedig az, hogy az IRAP-ot nem terhelik rá a végső fogyasztóra, míg az áfát minden esetben ráterhelik a végső fogyasztóra, aki ezt vissza sem tudja igényelni.
Arra a kérdésre, hogy ez miként függ össze a magyar iparűzési adóval, Kovács László elmondta, hogy ezzel kapcsolatban két eljárás is folyik. Az első az Európai Bíróság előtt, a másik az Európai Bizottság adó- és vámpolitikai főigazgatóságának, illetve jogi szolgálatának asztalán fekszik. Az elsőként említett eljárásban a Zala Megyei Bíróság kérte az Európai Bíróság állásfoglalását abban, vajon a magyar iparűzési adó összhangban van-e az uniós szabályozással, azaz forgalmi típusú adó-e vagy sem. Ha a kérdésre a válasz az lesz, mondta az adóügyi biztos, hogy forgalmi típusú adó, és ezért nincs összhangban az uniós szabályozással, akkor – hangzik a második kérdés – az az átmeneti mentesség, amelyet a magyarországi önkormányzatok a csatlakozási tárgyalásokon kaptak arra, hogy 2007. december 31-ig felmentést is adhatnak a területükön fizetendő iparűzési adó alól, ez a mentesség jelenti-e azt, hogy az Európai Bizottság e határidőig mintegy tudomásul vette az iparűzési adó létét, hiszen átmeneti mentességet is adott ez alól?
A másik eljárásban, mondta Kovács László, több adótanácsadó cég az Európai Bizottságot azzal a kérdéssel kereste meg, hogy megfelel-e az iparűzési adó az európai jogrendnek vagy sem. E kérdésben a főigazgatóság, illetve a jogi szolgálat nem kezdte meg a vizsgálatot, mert, mondta Kovács László, az ő egyetértésével arra jutottak, hogy megvárják az olasz IRAP ügyében a döntést, és azután döntenek majd arról, hogy folyjon-e ez az eljárás. Ugyanis ha az Európai Bíróság úgy dönt, ahogyan most döntött, akkor valószínűleg nincs értelme a magyar iparűzési adó kérdésében szabálysértési eljárást indítani. Arra a kérdésre, hogy a döntés mikorra várható, a biztos azt felelte, napokon belül – még a jövő héten – a főigazgatóság és a jogi szolgálat véleményezi az Európai Bíróság kérésére az ő asztalukon fekvő zalai bírósági kérdést. Ha a bizottsági vélemény azt mondja ki, hogy a magyar iparűzési adó összhangban van az uniós szabályozással, akkor nagy valószínűséggel a bíróság az olasz IRAP-ügyhöz hasonló döntést fog hozni. Ellenkező esetben a bíróság majd eldönti, hogy az olasz IRAP-pal a hasonlóság vagy a különbség nagyobb-e. E döntés függvényében fogja a főigazgatóság és a jogi szolgálat meghozni az előbbivel nyilván összhangban álló döntését. Tehát vagy elejti az eljárást, és így továbbra is beszedhető és fizetendő az iparűzési adó, vagy pedig azt állapítja meg, hogy nincs összhangban, és ezért más döntés születik.
origo.hu
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról
