Feljavítja az eurózóna, vagyis a régi európai uniós tagállamok és az EU idei gazdaságnövekedésével kapcsolatos becslését az Európai Bizottság. A testület a tizenkét tagú eurózóna idei várható GDP-növekedését 2,1 százalékról 2,5 százalékra, ezen belül is a hazánk első számú kereskedelmi partnerének tartott Németországét 1,7 százalékról 2,2 százalékra emeli. A módosított prognózis alapján a 25 tagú Európai Unió 2006-ban 2,7 százalékkal gyarapodhat. Az Európai Bizottság döntése azért nagy jelentőségű, mert ilyen nagy ívű korrekció hosszú ideje nem történt. Egyébként a múlt esztendőben mindössze 1,3 százalékos bővülést mértek a vén kontinens fejlettebbik részén.
Mi áll a gyorsulás mögött? Szakértők szerint főként a belső kereslet, különösen a befektetések által hajtott gazdasági növekedés mozgatja Európa szekerét. Nyugat-Európa valósággal büszkélkedhet, hiszen a szóban forgó 2,5 százalékos növekedés 2000 óta a legnagyobb mértékű. A pozitív kiigazítás azért is jó, mert ebben a környezetben a gazdaság által létrehozott munkahelyek száma is nőtt. A friss adatok szerint a munkanélküliségi ráta nyolc százalékra csökkent az EU egészében, míg 7,8 százalékra mérséklődött az euróövezetben. (Utóbbi adat nekünk is jól jönne jövőre, hiszen a megszorítócsomag hatására nyolcszázalékos munkanélküliséget jósolnak a kutatók – a szerk.) Elemzők jelentős tényezőként könyvelik el azt is, hogy míg a fogyasztói árakat a magasabb energiaárak nyomják felfelé, az emelkedés alapját képező inflációt a javuló munkaerő-termelékenység és a nemzetközi verseny korlátok közé szorítja. A pénzromlás mértéke a múlt évi 2,2 százalék után 2006-ban 2,3 százalék lesz mind az EU-ban, mind az euróövezetben. A gazdasági tevékenység erőteljes élénkülésének fényében a munkaerő termelékenysége az idén két százalékkal nő. Persze ide tartozik az is, hogy az idén körülbelül 0,5 százalékponttal felfelé korrigált globális növekedés is serkenti Európát, ám az EU gazdasági fejlődésének fő hajtóereje mégiscsak a belső kereslet. A legfrissebb adatok alátámasztják az erősödő magánbefektetéseket. S ami igazán kedvező: a statisztikák szerint az EU növekedésének erőteljes élénkülése együtt jár a nagyobb gazdaságok közti különbség csökkenésével. A folyamattal jár az is, hogy a nagyobb tagállamok legtöbbjében a javuló kilátásoknak és a növekedés magasabb adóösszetételének köszönhetően a 2006-os költségvetési egyenleg a várakozásoknál némileg jobban alakul.
Számunkra a gondot az okozza, hogy a jelek szerint Magyarország nem tudott csatlakozni az európai pörgéshez. Bár az idei féléves bővülési ütem – a Központi Statisztikai Hivatal 3,8 százalékos gazdasági növekedést jelentett – első pillantásra nem tűnik rossznak, problémás, hogy hazánk lehetőségeihez mérten igencsak alulteljesít. Csehország éves szinten 6,2 százalékos növekedést könyvelhetett el az idei második negyedévben, miután az első negyedévben 7,1 százalékkal bővült. Ennél is jobb teljesítményt ért el Románia, ahol a növekedés üteme idén április–júniusban 7,8 százalékra gyorsult fel.
Szakértők szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy miközben Németország – ahová a magyar kivitel csaknem a fele áramlik – szó szerint pörög, addig mi nem tudjuk szállítási lehetőségeinket kihasználni. Más jellegű dolog, ám ide vonatkozik, hogy a magyar gazdasági szereplők azon része, amely képes exportra termelni, zömében multinacionális cégek leányvállalata. A kivitelre termelő cégek legfeljebb egyharmada magyar hátterű vállalat – jegyzik meg szakértőink. Hiába van tehát uniós pörgés, a hazai társaságok ettől még nem bővülnek.
Ami pedig a jövő évi kilátásokat illeti, sem külföldi, sem pedig hazai viszonylatban nem számíthatunk sok jóra. Az Európai Bizottság említett dokumentuma ugyanis azzal számol, hogy jövőre lassul a gazdaság növekedése, amit részben a magas olajár és az amerikai gazdaság bővülésének a megtorpanása vált ki. Magyarországon, miután szeptember elsejétől a megszorítások jelentős része életbe lépett, elemzők arra számítanak, hogy a növekedés üteme az év végére 3,3–3,5 százalékra lassul le, jövőre pedig kétszázalékos lehet a bővülés üteme. Az adó-, járulék- és áremelések visszafogó hatása tudniillik jövőre érezteti majd leginkább a lefelé kerekítést nemzetgazdasági szinten.
origo.hu
Gulyás Gergely nevetségessé tette Magyar Pétert, így reagált Magyar ámokfutására
