időjárás 13°C Gellért , Mercédesz 2022. szeptember 24.
logo

Kettős mérce a liberálisoknál

Borsodi Attila
2006.10.18. 23:00

Bár a veszprémi építési hatóság leállíttatta a helyi 1956-os emlékmű építési munkálatait, mert jelentősen eltértek a tervtől, az SZDSZ-alapító Rajk László építész mégis felállította a zászlóelemeket a talapzatra. Rajk tervezőként és kivitelezőként húszmillió forintot kapott az önkormányzattól.

Az építész azzal érvelt, hogy így hárította el a balesetveszélyt. Az egykori SZDSZ-es honatya nem rejtette véka alá azon véleményét sem, hogy az emlékmű avatását a problémák ellenére is meg kellett volna tartani. Az ügy pikantériája, hogy Budapesten, a Hegyvidéken az SZDSZ is egy engedélyezési hiányosság, többek között éppen a szükséges közgyűlési jóváhagyás hiánya miatt követelte az ott felállított turulszobor eltávolítását. A veszprémi 1956-os emlékmű megvalósítására tavaly írt ki pályázatot az akkor még szabad demokrata vezetésű helyi önkormányzat. A pályázaton a korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Rajk László építész tervei nyertek, az emlékművet a vállalkozó, aki egyben kivitelező is, el is készítette. A múlt pénteken a helyi városépítészeti iroda mint építési hatóság a helyszínen járt, s egy alapos vizsgálat után leállíttatta az építkezést.
*
A történtek következtében Rajk László tegnap a Nap-kelte című műsorban vendégeskedett, Aczél Endre a beszélgetést úgy konferálta fel, hogy egy emlékművet betiltottak Veszprémben. A műsorvezető nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a városnak jelenleg fideszes polgármestere van, és a rossz nyelvek összefüggést találnak, vélnek felfedezni a két dolog között. Aczél Endre nyilván arra utalt, hogy az SZDSZ-alapító Rajk László által tervezett és megépíttetett emlékművet a közelmúltban hivatalba lépett ellenzéki polgármester politikai okok miatt állíttatta le. Mint ismert, az október elsejei helyi polgármester-választáson Debreczenyi János, a Fidesz–KDNP jelölte győzött, s átvette a település vezetését a szabad demokrata Dióssy Lászlótól, aki 1990-től négy cikluson keresztül irányította a „királynék városát”.
A jobboldali városvezető lapunk megkeresésére az üggyel kapcsolatban határozottan kijelentette, szó sincs politikai akcióról. – A kivitelezést az építési hatóság szakmai alapon állíttatta le, minden más vélekedés csak rosszindulatú feltételezés – szögezte le Debreczenyi János, aki a helyi városépítészeti, valamint a városfejlesztési irodához irányította lapunk munkatársait.
Lindemann István, a városépítészeti iroda vezetője elmondta, azért mentek ki pénteken a színházkertbe, az emlékmű leendő helyszínére, mert tudomásukra jutott, hogy az engedélyektől eltérően folyik az építkezés. Ezt a helyszíni vizsgálat meg is állapította, így nem tehettek mást, mint felszólították a vállalkozót, hogy az engedélyben lefektetett paraméterek szerint végezze a munkáját. – Egyértelművé vált, hogy szerkezeti jellegben az alapozás fajtájában, az alaptest, alaptestek helyét illetően eltérés történt. Amikor mi a kivitelezőt jogkövető magatartásra szólítottuk fel, akkor a zászlóelemek még a terepen voltak, nem álltak a talapzaton. A kivitelező pedig a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy az építkezést nem folytatják. Ennek ellenére a hét végén mégis felhelyezték a talapzatra a vizsgálat alkalmával még földön fekvő zászlóelemeket. Az indokolásra, mely szerint azért állították fel az elemeket, hogy elhárítsák a balesetveszélyt, azt tudom mondani, hogy a balesetveszély elhárításának és a vagyonvédelemnek más módja is létezett volna, mint az építkezés folytatása – jelentette ki Lindemann István, aki azt hozzáfűzte, további eltérés, hogy az engedélyezett tervdokumentációhoz képest az emlékműnél a feszítőhuzalok elmaradtak. A szakember a szerkezeti eltérések mellett kitért az építmény megjelenésében megtapasztalt változásokra is. – A zászló jellegű motívumok felületképzése eltér az engedélyezettől, mert míg a tervben saját anyagában matt felület szerepel, az oda szállított elemeket fújt, korrózióvédett, matt, lakkozott felülettel készítették elő – tette hozzá.
Az építési hatóság vezetője elmondta, most az önkormányzatnál van a helyzet kulcsa. – A tulajdonos önkormányzat kérhet az emlékműre fennmaradási engedélyt, amelynek hasonló mellékletei vannak, mint az építésiengedély-kérelemnek. Ha nem kér ilyen engedélyt, akkor további két dolgot tehet. Kérheti a kivitelezőtől az eredeti állapot helyreállítását vagy azt, hogy a vállalkozó a tervdokumentációnak megfelelő emlékművet építsen – jelentette ki Lindemann István.
A városfejlesztési iroda vezetője elmondta, ő azért felel, hogy a megkötött vállalkozói szerződés teljesüljön. – A kivitelezőhöz fordultunk, nyilatkozatot várunk tőle, hogy mit kíván tenni ebben a helyzetben. Ezt a vállalkozói szerződés alapján is meg kellett tennünk. A kivitelezőnek műszakilag nem sok teendője van. Ha meg akar felelni a szerződésben foglaltaknak, és úgy ítéli meg, hogy a tervdokumentációhoz képest történt változások szükségesek, akkor fennmaradási engedélyt lehet kérni. Ha nem így dönt a vállalkozó, akkor eleget kell tennie a tervdokumentációban foglaltaknak – jelentette ki Németh László.
Rajk László azonban, bár elismerte, hogy az emlékmű nem a tervdokumentációnak megfelelően készült el, tegnap a Nap-keltében mégis megjegyezte, hogy a technikai döntés mögött szerinte politikai döntés áll. – Nem gondolom, hogy van olyan merész városépítési irodavezető bárhol a világon, nem csak Magyarországon, aki csak úgy egy ilyen típusú emlékművet, az ötvenedik évfordulón valamilyen általa fontosnak vélt okból le mer állítani egy héttel az avatás előtt anélkül, hogy ebbe politikai döntéshozókkal konzultálna. Aki azt állítja, az finoman szólva naiv – jelentette ki Rajk László. A nyilatkozatból egyértelműen kiderül, hogy az SZDSZ-alapító Rajk László fájlalja, hogy leállították az építkezést, sőt a felszólítás ellenére a talapzatra fel is helyeztette a zászlós elemeket. A dolog pikantériája, hogy a szabad demokraták korábban egy másik ügyben homlokegyenest ezzel ellentétes véleményt fogalmaztak meg. Budapesten az elmúlt időszakban a Turul-szobrot érte a legtöbb támadás. A szocialisták és a szabad demokraták a II. világháborús emlékmű eltávolítását követelték. Amellett, hogy az Árpád-sávos zászlóhoz hasonlóan a nyilasokkal, a zsidók Dunába lövésével hozták összefüggésbe az ősi magyar jelképet, arra hivatkoztak, hogy engedély nélkül nem állhatnak emlékművek Budapest utcáin. Mint Gusztos Péter akkoriban fogalmazott: nem szeretne egy olyan országban élni, ahol jogszabályok megsértésével politikai döntéseket lehet hozni. A Turul-szobor rendelkezik minden szakhatósági papírral. Egyedül a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége hozott politikai jellegű döntést, s nem hagyta jóvá az emlékmű felállítását. A közigazgatási hivatal augusztusban kiadta a bontási határozatot, ám ezt addig nem érvényesíthetik, amíg bírósági per zajlik az ügyben. A XII. kerületi önkormányzat ugyanis bíróságon támadta meg a hivatal jogerős határozatát.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.