Mexikóban tovább tart az erőpróba a távozó Vicente Fox államfő megválasztott utódja, Felipe Calderón és a júliusi választások baloldali vesztese, Andrés Manuel López Obrador között. Külpolitikai feszültséget okozott, hogy az amerikai kormányzat döntése értelmében 1100 kilométer hosszú kettős falat építenek a két ország közös határán, hogy így akadályozzák meg a Mexikó északi határán zajló és az Egyesült Államokba irányuló ember- és kábítószer-csempészetet. Mexikó tiltakozni fog a fal megépítése ellen ugyan, de ez az Egyesült Államokat aligha hatja meg. Mexikó 32 államából mind több helyen tapasztalható nyugtalanság, a déli Oaxaca államban a legsúlyosabb a helyzet. Az állam kormányzója ellen tavasszal fellázadt tanítókhoz csatlakoztak az egészségügyi dolgozók, és lemondását követelik, mert elegük lett az önkényéből, a nyomorból. Az állam gazdasági élete teljesen megbénult, s a kormány az állam székhelyére vezényelte a rendőrség és a hadsereg több alakulatát. Oaxacában barikádokat emeltek, és felkészültek az ostromra, de még tárgyalnak a békés megoldásról, ami csak Ulises Ruiz kormányzó lemondása lehet. Provokációk is nehezítik a megoldást, és a sztrájkolók attól tartanak, így akarják igazolni az erő alkalmazását.
Mexikóvárosban a legnagyobb amerikai sajtószervezet tanácskozásán, Felipe González volt spanyol szocialista miniszterelnök hazája receptjét ajánlotta. Spanyolország úgy erősítette meg középosztályát, hogy az oktatásra és a foglalkoztatás növelésére helyezte a hangsúlyt.

Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor