Lecsukhatják a kartellezőket

Nemcsak a cégeket, de a cégvezetőket, sőt a közbeszerzési eljárások kiíróit is büntetőjogi felelősségre vonás fenyegeti a magyar törvények alapján. Bár hazánkban kartellezésért még egyetlen cégvezetőt vagy polgármestert sem ítéltek el, ám a versenyhivatalnál már vizsgálnak olyan ügyeket, amelyeknek a vége büntetőper is lehet.

A korábbi építőipari ügyek után most főként informatikai cégek közbeszerzésein vizsgálódik kartellmegállapodások felderítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal – mondta el lapunk kérdésére Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. A kartell olyan megállapodás, amelyben a részt vevő cégek rögzítik, milyen ár alatt nem vállalják el egy megrendelés teljesítését. Ezzel korlátozzák a versenyt, s az egyébként lehetségesnél jobb árat érnek el a termékeik, szolgáltatásaik értékesítésekor. Gyakoriak az úgynevezett kockázatcsökkentő megállapodások. Ezekben a résztvevők arra szerződnek, hogy bármelyikük is nyer, a másikat alvállalkozóként vagy egyéb formában bevonják a feladatba. Általános tapasztalat, hogy a tenderekben az ajánlattevők variálják az összejátszási formákat.
A kartellezést a versenyjog tiltja, de emellett az egy éve hatályos jogszabályok szerint a cégek vezetőit, közreműködő munkatársait büntetőjogi felelősség is terheli. A magyar gyakorlatban csak a közbeszerzési és a koncessziós eljáráshoz kapcsolódó titkos megállapodás járhat büntetőszankciókkal.
A kartellező cégek vezetőinek büntetése nálunk újdonság, hiszen a Gazdasági Versenyhivatal mindeddig a cégekkel és nem a cégek alkalmazásában álló munkatársakkal foglalkozott, de az angolszász államokban nagy hagyománya van az effajta ítélkezésnek – mondta el Tóth Tihamér. Igaz, ott a közfelfogás is elítéli ezt a tevékenységet. Az angolszász – vagyis amerikai, brit, ausztrál – általánosan elfogadott nézet szerint a kartellezés nem valamiféle úri huncutság, hanem egyszerű lopás. Az Egyesült Államokban gyakran megesik, hogy cégvezetőkre három-négy éves letöltendő börtönbüntetést szabnak a verseny korlátozása vagy kizárása miatt.
A kartellezésen ért menedzsert ezekben a társadalmakban kiközösítik, míg hazánkban eddig nem érte erkölcsi hátrány a kartellezésen ért cégek felelős vezetőit. Magyarországon az sem gyakorlat, hogy a kartellezésen ért cégek mellett megvizsgálnák a közbeszerzési pályázatot kiíró állami szerv, önkormányzat vezetőinek a szerepét. Német, közelebbről bajorországi önkormányzati beruházások esetében volt példa arra, hogy a kartellező cégek vezetői mellett a megrendelő város polgármesterét is letartóztatták. Ezzel szemben a botrányos MÁV elővárosi vasúttender kiíróját vagy az egyetemi informatikai beszerzés megrendelőjét semmilyen retorzió nem érte. Tóth Tihamér úgy véli, a magyar büntető törvénykönyv megfelelő tényállásai – például hűtlen kezelés – alkalmazhatók lennének a közpénzzel gazdálkodó állami vagy önkormányzati felelőseinek megbüntetésére.