Feszes menetrend szerint készül a második Nemzeti fejlesztési terv, hivatalos nevén az Új Magyarország fejlesztési terv végleges változatának kidolgozása. A társadalmi vita lezárult, október 12-én lesz a parlamenti vitanap, majd a hónap végén nyújtják be Brüsszelnek a dokumentumot.
Novemberben már arról a 15 operatív programról kell számot adnunk, amelyeken a januártól kiírandó pályázatok alapulnak. Bajnai Gordon korábban lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a programok konkrét tartalmának rögzítéséről még nincs szó, egyelőre a támogatandó területek pénzügyi kereteit határozzák meg. A minap pedig arról nyilatkozott a kormánymegbízott, hogy a társadalmi vita lezárultával a kormány is megtárgyalta a tervet, amely azonban csak az európai uniós pénzek felhasználásának fő céljait és prioritásait rögzíti, a rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró felosztási számait régiókra és ágazatokra lebontva.
A kormánybiztos szavaiban többen kételkedtek, hiszen közismert, hogy a tavaszi választási kampány során a szocialisták az Új Magyarország program részeként már egyszer kiosztották a 2007–2013 között 8000 milliárd forintra rúgó uniós támogatásokat, méghozzá régióra, megyére, településre lebontva. Valószínűsíthető volt, hogy a fejlesztési pénzek leosztása már folyik a színfalak mögött. Ezt a feltételezést erősíti a Heti Világgazdaság értesülése, amely szerint az autópálya-építésekre, a gyorsforgalmi utakra szánt pénzről már döntés született. A lap értesülése szerint uniós támogatást kaphat a Kecskemétet Békéscsabán át az országhatárral összekötő M44-es gyorsforgalmi út, míg végleg ejtették az M6-os Pécs és Szentlőrinc közötti 25 kilométeres szakaszának megépítését. Nem támogatják az M8-as gyorsforgalmi út Veszprém és Dunaújváros közötti szakaszának megépítését sem, a terv az M8-asnak csak a Veszprém–Ajka, illetve a Körmend–Rábafüzes közötti, valamint a szolnoki szakaszával számol. Az autópálya-építési lendületnek határt szab, hogy a közlekedésfejlesztésre fordítható öszszegnek – a jelenlegi tervek szerint 1361–1802 milliárd forintnak – legfeljebb a felét lehet közúti célra fordítani, a másik feléből vasúti fejlesztést kell végrehajtani.
Az ellenzék korábban azt kérte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tanácsban és a fejlesztéspolitikai irányító testületben kapjanak helyet a politikai pártok képviselői, és az Országgyűlés állítson fel eseti bizottságot az uniós források felhasználásának ellenőrzésére. A kormányoldal elutasította, hogy a régiók, valamint a gazdasági és szociális képviselők mellett a pártok is bekerüljenek a fejlesztési intézmények döntéshozói közé. Sőt, ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak a fejlesztési szervezetnél. A Hírszerző információi szerint jelenleg minden jel arra mutat, hogy Bajnai Gordon központosít, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rigorózusan tudni akar minden egyes forint elköltéséről, és ennek érdekében az uniós előirányzatok szerint többszörös ellenőrzési szinteket épít be.
Foglalkoztatás és növekedés. A kormány fejlesztéspolitikájának célja a foglalkoztatás bővítése, a növekedés, a felzárkóztatás, a fenntarthatóság megteremtése – hangsúlyozta Bajnai Gordon kormánybiztos a Magyar Szocialista Párt országos közgazdasági tagozata fórumán. Hangsúlyozta: a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló második Nemzeti fejlesztési tervben fenntartható folyamatokat kell beindítani. Kiemelte: a 7+2 éves programoknál fontos az átláthatóság és a közérthetőség, és arra törekednek, hogy minden projektnek legyen konkrét gazdája, és a közreműködő szervezetekkel teljesítményfüggő szerződéseket kötnek. A kormánybiztos kitért arra, hogy a jövő héten vitára bocsátják a II. Nemzeti fejlesztési terv operatív programjait. Mint mondta, a fejlesztési területek között jelentős helyet foglal el a humán szféra.
origo.hu
Deutsch Tamás: Magyar Péter bármit megtesz, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogát - videó
