Czirják–Pál–Tábori–Török
Az Országgyűlés 320 igen szavazattal, 15 nem szavazat mellett legfőbb ügyésszé választotta Kovács Tamás katonai főügyészt. A titkos voksolás eredményét Mandur László, az Országgyűlés alelnöke ismertette a T. Ház ülésén, amelyen részt vett Sólyom László. A köztársasági elnök ezúttal sem egyeztetett a jelölésről a pártokkal, mint ismert, korábbi jelöltje, Horányi Miklós ezért nem kapta meg a koalíciós többség támogatását. Tegnap a titkos szavazást megelőzően, a kora délutáni órákban, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülésén az MSZP, a Fidesz és a KDNP képviselői egyértelművé tették, hogy támogatják Kovács Tamás legfőbb ügyésszé választását, tiszteletben tartják a köztársasági elnök jelölését. Az MDF ugyanakkor jelezte, nem ért egyet a jelölés módjával. Bizottsági meghallgatásán Kovács Tamás arról beszélt: megválasztása esetén pártatlanul, fegyelmezetten és a magas erkölcsi mércéknek megfelelően fog dolgozni.
Elfogadta tegnap a parlament – 189 igen szavazattal, 122 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – a felsőoktatási törvény módosítását. Mint köztudott, a jogszabály újbóli átírására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság az alaptörvénynyel ellentétesnek találta a kormány legutóbbi változtatását, azért, mert az intézmények kormány által kinevezett, úgynevezett gazdasági tanácsai vétójogot kaptak bizonyos kérdésekben. A tegnap elfogadott módosításnak megfelelően így a tanácsoknak véleményezési joguk lesz.
Az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el az ENSZ libanoni békefenntartói missziójában való magyar részvételről szóló határozatot. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy Magyar Honvédség állományába tartozó hat katonai térképész a misszióban részt vegyen. Tudomásul vették továbbá, hogy a kormány határozata alapján 12, a magyar határőrség állományába tartozó határőr is részt vesz a műveletben.
Fodor Gábor (SZDSZ) a nemzeti jelképek kisajátítását bírálta napirend előtt. Szégyennek nevezte, hogy a kokárda után a Fidesz a nemzeti lobogóval teszi most ezt. Hangsúlyozta: Nyugat-Európában nem látni nemzeti zászlót tüntetéseken, hiszen az a nemzet egészéé, azoké is, akik tiltakoznak, és azoké is, akik ellen tiltakoznak. Fodor szerint a Fidesz a MIÉP-től és Szabó Albertéktől vette át az Árpád-sávos zászló használatát, amely, mint mondta, az 1930-as évek óta a szélsőjobb szimbóluma. A személyes érintettség okán szót kérő Navracsics Tibor (Fidesz) hangsúlyozta: sem a Fidesz, sem egyetlen korábbi esetleges elődpártja nem vállalt semmilyen közösséget egyetlen totalitárius rendszerrel sem. Hozzátette: ha Fodor Gábor komolyan gondolja mindezt, akkor a történelmi zászlók közül is ki kellene tiltani az Árpád-sávos lobogót, amelyre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök két alkalommal tett esküt.
Lamperth Mónika önkormányzati minisztert vonta kérdőre az azonnali kérdések során Répássy Róbert (Fidesz). Répássy arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt héten immár második olyan döntését hozta az Alkotmánybíróság, amellyel Lamperth miniszteri rendeleteit helyezte hatályon kívül. Az ellenzéki képviselő megjegyezte: a miniszter asszony kifogásolt döntéseiben tendencia látható, mégpedig a Fidesz kárára. Lamperth Mónika válaszában azzal védekezett, hogy három alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg a rendeleteivel kapcsolatban. Répássy megjegyezte, ez nem befolyásolja azt, hogy az Alkotmánybíróság végül hatályon kívül helyezte a rendelkezéseket.
Pálinkás József (Fidesz) arról beszélt, hogy az oktatási minisztérium által felügyelt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalból az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapításai szerint tízmilliárdos nagyságrendű összegek folytak ki sokszor törvénysértő módon. Az ÁSZ megállapította: sokszor azzal sem foglalkozott a szervezet, hogy a pályázatok bírálóit a törvényeknek megfelelő módon válassza ki, illetve még be sem jegyzett cégeknek ítélt oda támogatást. Pálinkás azt kérdezte, lesz-e felelősségre vonás a hivatalnál. Arató Gergely, az oktatási és kulturális tárca államtitkára szavaiból kiderült, a kormány felelősségre vonást nem tervez, majd a számvevők feljelentést tesznek, ha akarnak.
A képviselők előtt letette esküjét Horváth Zsolt (Fidesz), akit az elhunyt Horváth Balázs helyére választottak meg Veszprémben.
„Persona non grata.” A Fidesz és a KDNP frakciója a miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonul az Országgyűlés üléséről. Ezt Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője jelentette be. Az ok: Gyurcsány Ferencet nemkívánatos személynek tartják a politikában, ezért semmilyen módon nem akarnak vele együttműködni. A kormányfő felszólalásai idejére csak a két frakcióvezető marad majd bent a T. Ház üléstermében, ők ketten válaszolnak Gyurcsánynak. A kormányfő felszólalásainak végeztével az ellenzéki képviselőcsoportok minden alkalommal visszavonulnak az ülésterembe, és folytatják a parlamenti munkát. Mindez csak a miniszterelnök előre bejelentett beszédeire vonatkozik, egyéb esetekben technikailag nem oldható meg. Az ellenzékiek kijelentették: a továbbiakban is részt vesznek az olyan egyeztetéseken, amelyet a frakciók, a köztársasági elnök, illetve a házelnök hív össze, de megszakítják a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel.

Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó