Az idei év első felében a lízingpiac összesített eszközértéke meghaladta a 600 milliárd forintot; az ingatlanok lízingje hat hónap alatt 120 százalékkal nőtt – derül ki a Magyar Lízingszövetség statisztikájából. A szervezet tájékoztatója szerint a növekedésben néhány kiemelkedően nagy értékű finanszírozott ingatlan is szerepet játszott. Az átlagos támogatási érték a tavalyi első félévi 131 millióhoz képest 167 millióra nőtt, a megfinanszírozott ingatlanok száma 77 százalékkal 268-ra nőtt. Az ingatlanlízing-piac részesedése az összfinanszírozáson belül tíz százalékra nőtt.
A piacról szerzett értesüléseink alapján a budapestiek mernek leginkább belevágni az újdonságnak számító lakáslízingbe. Legtöbben 50-60 négyzetméteres lakásokat lízingelnek. Szakértők szerint az év végére akár a 150 milliárd forintot is elérheti az összesített vagyonérték.
De mi okozza a konstrukció népszerűségét? Nos, a lakáslízing fő előnyeként az önrész nélküli vásárlást szokták említeni, azonban e finanszírozási forma az adózáshoz kapcsolódó előnyöket is tartogat a lakásvásárlók számára. Magánszemélyeknek adókedvezményeket, vállalkozásoknak pedig adócsökkentési lehetőségeket kínál. A magánszemélyek esetében az adókedvezmények köre attól függ, hogy zárt vagy nyílt végű finanszírozásról van szó. A zárt végű lízing esetén lakásszerzési adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik eladták ingatlanukat, és a pénzből szeretnének új lakást lízingelni – derül ki a BG Hitel & Lízing tájékoztatójából.
Ennek megfelelően a magánszemélyek az szja-törvény szerint viszszaigényelhetik, illetve nem kell befizetniük az ingatlan eladásából keletkezett jövedelem utáni adót, ha az összeget öt éven belül lakáscélú felhasználásra fordítják. A zárt végű lízing lakáscélú felhasználásnak minősül, ezért ez a kedvezmény érvényesíthető. Ugyanakkor a nyílt végű szerződés esetében e kedvezmény igénybevételére csak akkor van mód, ha a szerződés öt évnél hoszszabb időtávra szól. Nem árt fejben tartani, hogy a kedvezmény akkor is érvényes, ha csak a jövedelem egy részét költik ingatlanra. S mi a helyzet a vállalkozások esetében? Miután a lakáslízing hosszú távú befektetés, több szempontból is előnyös a cégek számára. A lízingszerződés lejártával a cégtulajdonos szabadon dönthet, hogy a lakást irodaként használja tovább, esetleg hozzátartozóinak teremt lakhatási lehetőséget, vagy eladja az ingatlant. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozások a lízingbe vett ingatlan után különböző költségeket számolhatnak el.
Ide tartozik, hogy az év eleje óta tart a mozgás a lakáslízingpiac finanszírozói oldalán is: az OTP–SCD Lízing mellé a BG, a CIB, a HVB, az Erste és a Raiffeisen zárkózott fel. Az első társaság, amely Magyarországon piacra lépett az önerő nélküli lakáslízing-konstrukcióval az OTP–SCD Lízing volt. A cégben az OTP Bank júliusban – az SCD-csoport 25 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásával – kizárólagos tulajdonos lett. A társaság immár OTP Lakáslízing Zrt. néven működik. Februárban a HVB Leasing-csoport is bevezette a magánszemélyek számára akár önerő nélküli lakásvásárlást biztosító lakáslízinget. Ugyancsak 2006 februárjában – BG Hitel & Lízing márkanév alatt – kezdte meg működését a Biggeorge’s Csoport két ingatlanfinanszírozó cége, a BG Magyarország Lízing Zrt., valamint a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. A CIB Lízing-csoport is köt lízingszerződést magánszemélyek ingatlanvásárlására márciustól. A CIB szakembereinek becslései szerint a magánszemélyek számára kihelyezett ingatlanlízing-állomány 2006-ban eléri a 25-30 milliárd forintot. A nyáron jelentették be, hogy ingatlanlízinggel bővül az Erste Bankcsoport tevékenysége Magyarországon, miután a cégbíróság júliusban bejegyezte az Erste Ingatlanlízing Zrt.-t, amely az Erste Bank Hungary Nyrt. 98 százalékos tulajdonában lévő, 50 millió forint jegyzett tőkével rendelkező társaság. Több üzlettárs után augusztusban a Raiffeisen Lízing is piacra lépett termékével.
origo.hu
Gulyás Gergely nevetségessé tette Magyar Pétert, így reagált Magyar ámokfutására
