Népszerű, ám kockázatos a devizahitel – derül ki a PSZÁF legújabb kiadványából. A felügyelet Tényleg értem? című fogyasztóvédelmi füzete alapján a devizahitelek népszerűségének az az oka, hogy kamatuk alacsonyabb a forinthitelek kamatánál, hiszen így alacsonyabb a törlesztőrészlet is. A forint jelentős árfolyamgyengülésének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a devizakölcsön törlesztőrészlete elérje az ugyanolyan összegű forinthitel havi fizetési szintjét. A gond abból adódhat, ha a szóban forgó árfolyamkockázattal nem számol a hitel felvevője – int a PSZÁF, amely szerint az érintetteknek előre tartalékolniuk kell, vagyis ne fordítsák jövedelmük utolsó forintját is a kölcsönök visszafizetésére. A pénzügyi felügyelet ismerteti azt is, hogy kamatkockázata minden hitelnek van. A devizahitel esetében ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek az a magyarázata, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként „továbbad”. Ugyanakkor a hosszú futamidejű, nem euróalapú devizahitelnél arra is figyelni kell, hogy az euró magyarországi bevezetése után a törlesztőrészletet majd nem forintban, hanem euróban kell fizetni. Ebből a szempontból nem mindegy az, hogy milyen lesz a csatlakozási árfolyam. Az árfolyamrögzítés miatt előfordulhat ugyanis, hogy állandósul a magasabb törlesztőrészlet. A kockázatok ellen védekezni is lehet. A PSZÁF iránymutatása szerint úgynevezett árfolyam-garanciával vagy forintra is átváltható hitellel.
Megoldás lehet a fix törlesztőrészletű kölcsön is: árfolyamváltozás miatt nem a havi részlet emelkedik, hanem a futamidő nő. Ez esetben ugyanakkora törlesztőrészletet kell fizetni, ám hosszabb ideig.
origo.hu
Menczer Tamás: Ez még soha nem jutott eszembe! Avagy Magyar Péter ámokfutásának két hete, 1. rész.
