Reformmenetrend Draskovicséktól

A közigazgatástól a közteherviselésig tíz területen harminchat jogszabály változtatását irányozza elő a konvergenciaprogramban foglalt reformlépések végrehajtása érdekében a Draskovics Tibor vezette államreform-bizottság. Tovább nőnek a terhek: jön az ingatlanadó, emelik a pedagógusok kötelező óraszámát, és betörnek az egészségügybe a magánbiztosítók.

Míg pénzügyi megszorító tervekről a konvergenciaprogramot illetően már értesültünk, a kormány a mai napig adós a nagy elosztórendszerek átalakításáról szóló tervek kidolgozásával. Egy lapunk birtokába került háttéranyag szerint az államreform-bizottság elkészítette és a kormánnyal a közelmúltban elfogadtatta a reformok első lépéseinek jogalkotási menetrendjét. A dokumentum szerint a zömében megszorító hatású változtatások célja, hogy az állam tartósan képes legyen finanszírozni a közszolgáltatásokat. A cél érdekében a tervezet egyes közszolgáltatások adminisztratív visszaszorításával számol. Emellett erősíteni kívánja az ellenőrzést, hogy kiszűrhessék a társadalombiztosítás potyautasait. A törvénymódosításokkal azt szeretnék elérni, hogy az intézkedések már 2008–2009-ben teljeskörűen érvényesüljenek.
A munkaanyag tíz területen jelöl meg feladatokat. A közigazgatásban a központi kormányzat húszszázalékos, már lezajlott karcsúsítása mellett a regionális átszervezés során további tízszázalékos elbocsátást irányoz elő. A települési önkormányzatok esetében az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások jogcímeinek lényeges csökkentését javasolja 2008 januártól. Az egészségügy területén a már ismert vizitdíj bevezetése, a biztosítási elv erősítése, illetve a piac megnyitása várható a magánbiztosítók előtt. Gyógyszerügyben csökkenő állami támogatások, a patikaalapítás és a patikaszerek árusításának szabaddá tétele kívánatos a Draskovics-bizottság szerint. A jövő nyugdíjasai a korengedmények feltételeinek szigorítására számíthatnak. A nyugdíj mellett dolgozók az adó- és járulékszabályok szempontjából nem élvezhetnek majd kedvezményt. A rokkantellátások önálló szolgáltatási ággá válnak, és kikerülnek mind az egészségügyi, mind a nyugdíjrendszerből. A részleges rokkantak jelenlegi ellátása olyan átmeneti járadékká alakul át, amely a kormány szerint érdekeltséget teremt a munkaerőpiacon való maradáshoz. Ez azonban olyan terveket is takarhat, hogy a dolgozó fogyatékos ember elveszíti a nyugdíjat, ami a hangzatos kormányzati szándékokkal ellentétes folyamatokat indíthat el.
A közoktatásban is fájdalmas lépéseket tervez a Draskovics-bizottság. A pedagógusok az idei kétórás túlmunka után jövőre kötelezőóraszám-növelésre számíthatnak. Pénzügyi eszközökkel ösztönzik a kis iskolák betagosítását, összevonását, körzetesítését. Mérési-értékelési rendszert vezetnek be, ezek eredményét nyilvánosságra hozzák, amelyek alapján rangsorokat állítanak fel az intézmények között. A felsőoktatásban csökkentik a felvehető hallgatók számát. A közteherviselés címszó alatt egyéni társadalombiztosítási számlák, valamint a lakossági és vállalkozói, értékalapú ingatlanadó bevezetéséről olvashatunk.