Százmilliárdos az M5-ös kára

Nem az a mintegy 30 milliárd forint a legnagyobb kár, ami a magyar költségvetést és rajta keresztül az adófizetőket éri az M5-ös autópálya kisebbségi állami tulajdonrészének várható privatizációja miatt – mondta Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő, az autópálya visszavásárlását az előző ciklusban vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. Fónagy számításai szerint 80-100 milliárd forintba került az, hogy az előző kormány magántőke bevonásával, PPP-konstrukcióban finanszírozta a korábban koncesszióba adott M5-ös visszavásárlását csupán azért, hogy a terheket a költségvetésen kívül tartsa. A pénzt kidobták az ablakon, hiszen az EU nyomására ezek a költségek már beleszámítanak a magyar költségvetési hiányba.
Mint laptársunk megírta, a szaktárca most azt tervezi, hogy értékesíti az M5-ös autópályát üzemeltető cégben lévő mintegy negyvenszázalékos részesedését. A Népszabadság értesülései szerint a várható bevétel 20-25 milliárd forint lehet, szemben a korábbi elképzelésekkel, amelyek szerint az állam, élve a koncessziós szerződésben rögzített jogával, visszavásárolta volna a céget, majd az egészet 30-50 milliárdos haszonnal adta volna tovább. A kényszerű gyorsaság oka, hogy a kormány elkerülje az AKA Zrt. visszavásárlásával együtt járó állami hitelfelvételt, amely akár egy százalékkal is növelné a magyar költségvetés eladósodottságát. A konvergenciaprogram azonban nem teszi lehetővé az effajta hitelfelvételt, ha nem zajlik le egy költségvetési éven belül. Márpedig az autópálya-üzemeltető megvásárlása, majd privatizálása több időt vesz igénybe.
Az M5-ös autópálya visszavásárlása során sok olyan mozzanat volt, amely indokolatlanul megdrágította az egész folyamatot – mondta kérdésünkre Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere. Ezek közé tartozik, hogy nem az olcsóbb ajánlatot fogadták el a kivitelező kiválasztásánál, vagy hagyták, hogy a konceszsziós szerződésben kikötött határidő lejárta után is a befektetőé maradjon a sztráda továbbépítésének joga. De a legnagyobb tétel az a százmilliárdos többletköltség, amit azért kell fizetnünk a csaknem harmincéves futamidő végéig, mert a kormány nem közvetlenül, hanem egy befektető közbeiktatásával vette fel a szükséges bankkölcsönt.