Tömegesen tönkremenő banki adósok

A fizetésképtelenné vált banki ügyfelek számának jelentős emelkedésétől tart a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete. A gyenge forint, az emelkedő megélhetési költségek azzal fenyegetnek, hogy tömegestől dobják be a törülközőt az eladósodott emberek – mondta lapunknak Lénárd Mariann, az egyesület elnöke.

2006. 10. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jogi tanácsokkal, áthidaló megoldásokkal jelenleg mintegy ezer pórul járt hitelfelvevő sorsát segítő civil szervezet szerint a helyzet kialakulásának legfőbb oka, hogy az ügyfelek többsége tájékozatlanul vág bele a hitelfelvételbe, és sem az állam, sem a bankok nem segítik őket teljes körű tájékoztatással. Az utóbbi hónapok pénzpiaci folyamatai miatt különösen a devizában eladósodottak jártak roszszul. Az év második negyedévében, azaz három hónap alatt 173 milliárd forinttal nőtt a háztartások törlesztőrészleteinek összege csak a forint gyengülése következtében.
*
A havi részlet öt-tízezer forintos emelkedése is megoldhatatlan feladat elé állítja az adóst, különösen ha a lakást és a kocsit is hitelre vették. A tömeges adóscsődök a bankokat is nehéz helyzetbe hozhatják, amelyek nem készültek fel a rugalmasabb ügyintézésre.
Rövid távon a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése állítja nehéz helyzet elé az adósokat – mondta a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. A devizahitel egyre népszerűbb, hiszen a kamatkondíciók, és így a törlesztő-részletek is lényegesen alacsonyabbak, mint a forinthiteleknél – fejtegette Lénárd Mariann. Ezt igazolják a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban közzétett adatai. Eszerint a háztartások kötelezettségei a második negyedévben 558 milliárd forinttal nőttek, amelyből a devizahitelek 520 milliárdot tettek ki. A forintgyengülésből adódó többletteher 174 milliárd forint. A devizában való eladósodás aránya nagyon magas, 90 százalékos, ráadásul erősen növekvő mértékű. A magyar fizetőeszköz jelentős megrendülése havonta több tízezer forinttal is emelheti a havi kötelezettséget. Ez kiszámíthatatlan következményekkel járhat az adósok számára – mondta Lénárd Mariann.
A kormány megszorítócsomagjának hatása ráadásul még alig érezhető a mindennapi életben. Szeptemberben emelkedett az áfa kulcsa, októbertől a gáz ára. Év végére már hatszázalékos lehet az infláció. A terhek növekedésével párhuzamosan a nyolc százalékot is elérheti a jövő évi pénzromlás mértéke az elemzők szerint. Ha mindennek következtében a háztartások teherviselő képessége romlik, akkor az Orbán-, majd a Medgyessy-kormány idejében felvett, állami támogatással rendelkező hosszú futamidejű hitelek visszafizetése is veszélybe kerül, ami komoly megrázkódtatást okozhat a bankoknál is. Az egyesület adatai szerint rövid idő alatt kétszeresére nőtt az elbukott hitelek száma, minden második hitelfelvevő közel áll hozzá, hogy ne tudja fizetni a törlesztő-részleteket. A bankok minden ötödik hitelt felmondták.
A lakáshitelek visszafizetése mindeddig viszonylag rendben ment, de a végleg bedőlt, és a lakás eladásával végződő esetek aránya már jelenleg is eléri a három százalékot – mondta Lénárd Mariann. A lakáshitelek esetében a bankok igyekeznek alaposan tájékozódni, körülbástyázni magukat minden eshetőségre, ezért viszonylag kevés esetben éri őket meglepetés. Másfelől az adósok is mindent elkövetnek, hogy ne veszítsék el a fejük fölül a lakást. Vannak azonban nem várt katasztrófák: tartós keresőképtelenség, munkanélkülivé válás, családi viszályok. Bár ezekben az esetekben is mind az adós, mind a bank hosszú távú érdeke, hogy átütemezéssel segítse ki a megingott egzisztenciákat, a mai gyakorlat inkább azt mutatja, hogy a pénzintézetek merevek, és különösebb mérlegelés nélkül behúzzák a féket. A visszafizetési gondok miatt eddig elárverezett lakások száma a hírek szerint kettő- és ötezer között van eddig.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete egyik legfontosabb tevékenysége, hogy az üzleti szempontokat nem elég körültekintéssel érvényesítő, gyakran bürokratikus, az előírásokat szolgai módon követő hazai banki ügyintézőket rábírják, legyenek partnerek a problémák megoldásában. Gyakran előfordul, hogy amíg a pénzintézet egyik ügyintézőjét sikerül rábírni, adjon némi haladékot a megszorult ügyfélnek, a másik ügyintéző már kiküldi a felmondólevelet. Pedig ugyanez a Lajtán túl napi rutin – állította Lénárd Mariann. Ha ott egy vállalkozó síbalesete miatt néhány hétre, hónapra kiesik a munkából, egyetlen telefonhívással átütemezheti kötelezettségeit. Nálunk ugyanez rengeteg utánajárással, kérelmek és biztosítékok előállításával jár. Az egyesületnek volt olyan ügyfele, akitől lakáshitelének átütemezéséhez kezest kértek. Méghozzá olyat, akinek havi jövedelme 800 000 forint. Ha a bank életszerűtlen követelményeket támaszt az adóssal szemben, azzal nem könnyíti, hanem nehezíti a probléma megoldását.
Nagyon fontos lenne, hogy a várható bebukási hullámot rugalmasabb hozzáállással, áthidaló jellegű konstrukciókkal segítsék a pénzintézetek – vélekedett Lénárd Mariann. A megszorult tulajdonosok akkor járnak jobban, ha maguk értékesítik lakásukat piaci áron. A legrosszabb mindenkinek, ha el kell árverezni az ingatlant. Egy 15 millió forintos kölcsönnel terhelt lakás végrehajtói díja a kétmillió forintot is elérheti. A sorozatos bukások oda vezethetnek, hogy a bankok is nehéz helyzetbe kerülnek. A jelenleg is pangó ingatlanpiacon ugyanis jóval ár alatt sem tudnak megszabadulni a lakásoktól.
A tartós használati tárgyaknál a lakáshiteleknél is jóval zavarosabb a helyzet. Különösen a gépjármű-hitelezésnél sok a bebukott hitel. Tavaly mintegy 200 ezer új személy- és haszongépjárművet adtak el, többségüket hitelre. Ezek nem jelentéktelen része, mintegy 40 ezer esetében kellett a pénzintézetnek visszavenni az autót. Az alapvető ok a rendkívüli módon megkönynyített hitelfelvétel: gépjármű vásárlásához az esetek többségében elegendő egy személyi igazolvány és néhány közüzemi csekk.
A gondokat egyfelől az okozza, hogy a gépjárművek finanszírozását jelentős részben ügynökökön keresztül végzik a bankok, ezek az ügynökök pedig maguk a kereskedők, illetve alkalmazottaik. A banknak az az érdeke, hogy minél több hitelt helyezzen ki, amiket aztán rendben törlesztenek. Az autókereskedőnek az az érdeke, hogy minél több autót eladjon. Az az autókereskedő pedig, aki egyben hitelközvetítő is, jutaléka okán abban is érdekelt, hogy a vásárló minél könnyebben jusson hitelhez, és nem különösebben foglalkoztatja, hogy mi történik a visszafizetéssel a futamidő későbbi szakaszában. Így fordulhat elő, hogy a vásárlókat nem tájékoztatják a devizahitel kockázatairól vagy a cascomentes konstrukciók veszélyeiről – vélte az egyesület elnöke. Gyakran megtörténik, hogy az új autót ellopják, a bank erre felmondja a hitelt, ezért az ügyfélnek gondja támad lakáskölcsön törlesztésével is. Az adósságcsapdába jutott ügyfél pedig a banki feketelistára felkerülve kisegítő hitelt sem remélhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.