Veszélyben az innováció

Ötszázmilliárd forint uniós pénzzel száll be a kormány a következő hét évben a tudásközpontok létrehozásába. A cégvezetők szerint az állam inkább a saját feladatait, például a közoktatás fejlesztését lássa el jól, s ne adóztassa túl a vállalkozásokat.

A világon azok a gazdaságok fejlődnek jobban az átlagosnál, amelyekben a tudomány és a tudomány eredményeit azonnal termékre váltó vállalkozások szorosan együttműködnek. A szaknyelven tudásközpontoknak nevezett fejlesztési pólusok kialakítására a kormány a Nemzeti fejlesztési terv részeként hét év alatt mintegy ötszázmilliárd forint uniós pénzt fordít – mondta el Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos a Népszabadság által rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A fenti összeg négy elemből tevődik össze: mintegy százmilliárd az egyetemeken folyó kutatást és fejlesztést, 240 milliárd a gazdasági szereplők ehhez kapcsolódó tevékenységét, százmilliárd a képzést, s néhány tízmilliárd a regionális infrastruktúra fejlesztését segíti. Bajnai elmondta, hat pólust kívánnak létrehozni, Győrben az autóipart, Miskolcon a nanotechnológiai ipart, Szegeden a biotechnológiát, Pécsett és Debrecenben a gyógyító tevékenységet, Székesfehérváron és Veszprémben az informatikai fejlesztést helyezik a középpontba. A kormány elképzelése az, hogy nem magukat a pólusokat támogatja, hanem egyes konkrét projektekbe fektet be.
A kerekasztal résztvevői közül többen jelezték, hogy a kormány megszorítócsomagja keresztezi a kutatás-fejlesztés intenzív támogatásának szándékát, vagyis azt, hogy felzárkózzunk a fejlett skandináv vagy brit, nagy hozzáadott értéket termelő iparágak képviselői mögé.
Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója kifejtette, az elvonások éves szinten tízmilliárdos többletveszteséget jelentenek a cégnek, amely hasonló nagyságrendben, 12 milliárd forint értékben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet. Emlékeztetett, hogy a hozzánk némileg hasonló helyzetben lévő Portugália a maga megszorítócsomagjából kivette az oktatást és az innovációt. Bogsch szerint az államnak az alapvető feladataira kellene koncentrálnia, mint a közútfenntartás vagy a közoktatás. Cégének mindennél fontosabb lenne az elitképzés, ám az egyetemek által kibocsátott pályakezdők színvonala évtizedek óta romlik.
Hasonlóképp elégedetlenségét fejezte ki Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, tulajdonosa a magyar közoktatással kapcsolatban. Szerinte már a középiskolából alulképzett gyerekek kerülnek az egyetemekre. Alapos átgondolást javasolt az egész tudásközpontprojekt tekintetében. Mint mondta, az erőfeszítés eredményességét az méri meg majd, hogy létrejönnek-e a piacon eladható, mi több, piacvezető termékek. A Graphisoft rossz tapasztalatokat szerzett az uniós pályázatokkal kapcsolatban: amennyi energiát a bürokratikus eljárásokba öltek, anynyival a maguk piacán kétszeres pénzt megkereshettek volna.