A béke logikája

Isten nem szereti a pusztítást – hangsúlyozta lapunknak a nukleáris fegyverekkel szembeni ellenérzéseit Vahid Karimi, az Nemzetközi Politikai Tudományok Intézetének (IPIS) európai–amerikai főosztályának vezetője. A szakértő elismerte, hogy az elmúlt hetek során nem sokban közeledett egymáshoz az iráni és a vele szemben álló amerikai–brit álláspont, ám szerinte ez nem Teherán miatt van így. Karimi szerint London és Washington késlekedését belpolitikai események is komolyan befolyásolják. Mint megvilágította, Tony Blair brit kormányfő meggyengült, lemondását fontolgatja, miközben újabb egy évig maradna a kabinet élén, George Bush amerikai elnök pedig a kongresszusi és kormányzóválasztások miatt van nehéz helyzetben. Elmondta, valójában csak az említett két ország tiltakozik Teherán tervei miatt, s nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Unió. „Semmi probléma nincs Irán és az nemzetközi közösség között” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette, Irán teljes mértékben együttműködik az atomsorompó-egyezménnyel, hasonlóképp azokhoz az államokhoz, amelyek használják a nukleáris energiát saját polgári céljaikra.
Karimi ismertette Irán álláspontját az atomfegyverekkel kapcsolatban. Ismeretes, Khomeini ajatollah, az iráni iszlám forradalom vezetője korábban kiemelte, a nukleáris fegyverek kifejlesztése Isten akarata ellen való. Karimi közölte, minden emberi logika ezt az álláspontot támasztja alá, ugyanis „Isten nem szereti a pusztítást, nem szereti a gyilkosságot”. Elismerte, hogy a nukleáris energia veszélyes is lehet, ám kordában tartva óriási segítséget nyújthat az élet számos területén, a mezőgazdaságban, a technológiai fejlesztéseknél, az orvostudományban. Mint mondta, hazája egyszerűen független szeretne maradni. Rámutatott, Irán az elmúlt harminc évben egyre erősebbé vált, befolyása a térségben egyre jelentősebb anélkül, hogy nukleáris fegyvere lenne.
Azt az elképzelést visszautasította, hogy Irán szeretné vezetni a közép-keleti térséget. Karimi leszögezte, nem tervezik az iszlám világ vezetését, hiszen inkább az együttműködésben hisznek, s nem az egyoldalú döntésekben. „Ha mi ilyen vezetők szeretnénk lenni, mi lenne a különbség Irán és az Egyesült Államok között?” – tette föl a költői kérdést Karimi. Megemlítette, hogy Irán gazdag földgázkinccsel rendelkezik, Magyarországnak pedig szüksége van erre az energiahordozóra. „Meg kell kérni Moszkvát, hogy nyissa meg vezetékhálózatát a többi ország előtt is, így mi is megjelenhetünk a piacon” – mondta a szakértő.