A camorra kezébe került Nápoly?

Az utóbbi hetek véres nápolyi maffialeszámolásai újra ráirányították a figyelmet arra, hogy a több évszázad alatt meggyökeresedett helyi maffia, a camorra – az eddigiektől kissé eltérő módszerekkel ugyan – továbbra is hatalmában tartja Campania tartomány fővárosát. Miután kormányszinten végül elvetették a hadsereg bevetésének lehetőségét, az olasz kabinet most a Terv Nápolyért elnevezésű intézkedéscsomaggal próbálja megfékezni az erőszakot.

2006. 11. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehezen megállítható a maffiaháború. Ha egyszer elkezdődik, mindig addig tart, amíg az egyik rivális klán térdre nem kényszeríti a másikat – foglalta össze a Nápolyban kialakult helyzetet a BBC nemrég megjelent elemzése. Az október végén kirobbant maffiaháború során egy hét leforgása alatt 12 embert öltek meg: Romano Prodi kormányfő és igazságügyi minisztere, Clemente Mastella már egyenesen a hadsereg bevetését fontolgatta, akárcsak a szicíliai Cosa Nostra ellen vívott 1992-es küzdelem során.
A katonaság helyett azonban Giuliano Amato belügyminiszter a Terv Nápolyért fedőnevű intézkedéscsomag keretében több mint ezer rendőrt és járőrautók százait küldte a délolasz tartományba, ahol 50 százalékkal megnövelték az utcai rendfenntartók jelenlétét, és döntés született arról is, hogy néhány hónap alatt bekamerázzák szinte az egész várost.
A helyi maffia, a camorra elleni lépések azonban csupán gyors fájdalomcsillapítóként hathatnak a délolasz tartományban, ahol évente átlagosan 150-200 ember esik áldozatul a bűnszövetkezeten belüli leszámolásoknak. A több száz éves hagyománnyal rendelkező camorrát jelenleg több mint 200 család irányítja, amelyek a Cosa Nostrára jellemző hierarchia nélkül működnek, esetleges szövetségeket alkotva. A klánvezetők meggyilkolásával vagy börtönbe kerülésével a maffiaformációk gyorsan változnak: a háborúskodás legjellemzőbb okai az új főnökök terület- és piacfelosztási törekvése, amelyhez ezúttal az idén májusban meghirdetett amnesztiával kiszabadult több ezer bűnöző tevékenysége is hozzájárult.
A tét nem kevés. A fő csapásiránynak számító drogkereskedelem és cigarettacsempészet haszna becslések szerint megközelíti az évi 7 milliárd eurót, míg a hozzávetőlegesen 160 ezer üzlettulajdonostól kizsarolt védelmi pénzek is szépen hoznak a konyhára: a kenőpénzzel megszerzett közbeszerzések alvállalkozásaival és a pénzmosással együtt 2,5 milliárd euró értékben, az illegális fegyvercsempészet és emberkereskedelem pedig évi kétmilliárdot kóstál. Emellett szinte eltörpül a prostitúcióból és az uzsorapénzekből származó 250-300 millió eurónyi éves bevétel, valamint a camorra illegális portfólióját az utóbbi időben kibővítő szeméthasznosítás.
A két nagy kartellbe tömörült camorra az illegális pénzek további fialtatásával beszivárgott az építőiparba, az élelmiszer- és ruházati kereskedelembe, a mezőgazdaságba, és jelentős vállalkozásokat működtet külföldön is.
Helyi szinten a politikai összefonódások is nyílt titoknak számítanak: a camorrával történő együttműködés miatt számos település önkormányzatát is feloszlatták.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.