Nehezen megállítható a maffiaháború. Ha egyszer elkezdődik, mindig addig tart, amíg az egyik rivális klán térdre nem kényszeríti a másikat – foglalta össze a Nápolyban kialakult helyzetet a BBC nemrég megjelent elemzése. Az október végén kirobbant maffiaháború során egy hét leforgása alatt 12 embert öltek meg: Romano Prodi kormányfő és igazságügyi minisztere, Clemente Mastella már egyenesen a hadsereg bevetését fontolgatta, akárcsak a szicíliai Cosa Nostra ellen vívott 1992-es küzdelem során.
A katonaság helyett azonban Giuliano Amato belügyminiszter a Terv Nápolyért fedőnevű intézkedéscsomag keretében több mint ezer rendőrt és járőrautók százait küldte a délolasz tartományba, ahol 50 százalékkal megnövelték az utcai rendfenntartók jelenlétét, és döntés született arról is, hogy néhány hónap alatt bekamerázzák szinte az egész várost.
A helyi maffia, a camorra elleni lépések azonban csupán gyors fájdalomcsillapítóként hathatnak a délolasz tartományban, ahol évente átlagosan 150-200 ember esik áldozatul a bűnszövetkezeten belüli leszámolásoknak. A több száz éves hagyománnyal rendelkező camorrát jelenleg több mint 200 család irányítja, amelyek a Cosa Nostrára jellemző hierarchia nélkül működnek, esetleges szövetségeket alkotva. A klánvezetők meggyilkolásával vagy börtönbe kerülésével a maffiaformációk gyorsan változnak: a háborúskodás legjellemzőbb okai az új főnökök terület- és piacfelosztási törekvése, amelyhez ezúttal az idén májusban meghirdetett amnesztiával kiszabadult több ezer bűnöző tevékenysége is hozzájárult.
A tét nem kevés. A fő csapásiránynak számító drogkereskedelem és cigarettacsempészet haszna becslések szerint megközelíti az évi 7 milliárd eurót, míg a hozzávetőlegesen 160 ezer üzlettulajdonostól kizsarolt védelmi pénzek is szépen hoznak a konyhára: a kenőpénzzel megszerzett közbeszerzések alvállalkozásaival és a pénzmosással együtt 2,5 milliárd euró értékben, az illegális fegyvercsempészet és emberkereskedelem pedig évi kétmilliárdot kóstál. Emellett szinte eltörpül a prostitúcióból és az uzsorapénzekből származó 250-300 millió eurónyi éves bevétel, valamint a camorra illegális portfólióját az utóbbi időben kibővítő szeméthasznosítás.
A két nagy kartellbe tömörült camorra az illegális pénzek további fialtatásával beszivárgott az építőiparba, az élelmiszer- és ruházati kereskedelembe, a mezőgazdaságba, és jelentős vállalkozásokat működtet külföldön is.
Helyi szinten a politikai összefonódások is nyílt titoknak számítanak: a camorrával történő együttműködés miatt számos település önkormányzatát is feloszlatták.

Újabb sokkoló részletek az utcai lövöldözésről: fejre célzott a fegyveres