Egy éven át tartó ünnepségsorozat kezdődött tegnap, Szent Erzsébet napján: a magyar királyi sarj 800 évvel ezelőtt született. Minden katolikus templomban felolvasták a püspöki konferencia ünnepi körlevelét, amelynek első megállapítása ez: bár közös Európánk az alapvető szabadságjogok egységére, valamint a gazdaság közösségére épül, egyre többen hiányolják Európából az igazi emberséget.
A püspökök úgy vélik, minden történelmi megújulás olyan embereken keresztül történt, akik Jézus Krisztusban fölfedezett teljes igazságból indultak ki. A dokumentum II. András sárospataki születésű leánya, illetve Erzsébet férje, Lajos türingiai őrgróf életéből kiemeli azt a pillanatot, amikor a szent az éhínség idején a fejedelmi raktárakat is megnyitotta hitvese egyetértésével. Azt is felidézték a püspökök: „Erzsébet vallásossága sohasem lett önmagába forduló élménykeresés, abból a szolgálat lelkülete fakadt.” A körlevél döntő részét a fiatalok, a házastársak, az egyedülállók, illetve a közélet felelőseinek buzdítása, illetve intése teszi ki. Az intelmek az élet és a család védelmére vonatkoznak a személyiségromboló fogyasztói törekvésekkel és a közönnyel szemben.
A Szent István-bazilikában tegnap délután Erdő Péter, a püspöki konferencia elnöke a szentmise homíliájában úgy fogalmazott: „A társadalom ne valamiféle ajándéknak vagy könyöradománynak tekintse a családok és a gyermeknevelés támogatását.” A bíboros, aki előzőleg (17-én) Rómában nyitotta meg a ferences rend Szent Erzsébet-évét, a budapesti szertartáson rámutatott: a királylány úgy volt a Szent Ferenc-i lelkiség megvalósítója, hogy „életében a szegények és rászorulók hősies szeretete a házasság szentségéből és a keresztény családi élet szeretetéből sugárzott ki a távolabb állókra is”.
Az ünneplés tegnap a Művészetek Palotájában folytatódott, ahol a bíboros a Szent Erzsébet rózsája elnevezésű, kiemelkedő karitász-munkáért járó idei kitüntetést Gombás Istvánné Fehér Annának adta át. A szombathelyi nyugdíjas ápolónő a Kékkereszt Egyesület kötelékében végez áldásos tevékenységet szenvedélybetegek és depressziósok körében. A díjátadás után Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája oratóriuma csendült fel.
A jubileumi évet beharangozó sajtótájékoztatón Seregély István egri érsek felhívta a figyelmet arra, hogy nagy szégyen volna számunkra, ha miközben a magyar szentet ünnepli az egész világ (többek között Németország), hazánk csak marginálisan tenné ugyanezt. Bár – amint azt Perényi János volt strasbourgi nagykövet megállapította – a jelen kormány semmit nem tett a Szent Erzsébet-évért, hazai földön is számtalan rendezvény, kiállítás emlékezik meg a nyolcszázadik születési évfordulóról. A programokról az azokat koordináló sárospataki Szent Erzsébet-iroda ad részletes felvilágosítást.

Mindkét irányban le kellett zárni az M5-öst, akkora a baj