A dokumentum azt mutatja, hogy mi történik majd a kórházakkal, ha fenntartóik egymás között nem tudnak megegyezni a kormány által meghatározott ágyszámok elosztásáról. Az anyagból kiderül, hogy melyek azok a fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyeknek a továbbiakban is aktív betegellátó szerepet szán az Egészségügyi Minisztérium (EüM) és melyek azok, amelyeknek nem. Utóbbiaknak át kell alakulniuk, s kizárólag krónikus betegek kezelésével, ápolásával és rehabilitációval foglalkozhatnak majd. Az anyagból kiderül, hogy az aktív ágyak számának csökkentése szinte minden kórházat érintene. Ez alól csupán néhány intézmény kivétel: az egyik az ózdi kórház, ahol mind a 286 aktív ágy megmaradhatna. Egy másik a Mazsihisz kórháza Budapesten, amely továbbra is 40 aktív ágyon fogadhatná a pácienseket.
Ha a minisztérium ultimátuma lépne életbe, akkor 26 intézményben teljesen megszüntetnék az aktív ellátást (lásd 1. táblázat). Kiderül az egészségügyi tárca listájából továbbá: az ágyszámcsökkentés a hazai ellátóhelyek közül minden harmadikban egyúttal azt is jelenti, hogy az intézményben megszüntetik valamely szakmacsoportot (lásd. 2. táblázat). Tehát hiába marad meg a gyógyító funkció, nem lesz mondjuk belgyógyászat, sebészet, traumatológia, szemészet vagy éppen szülészet-nőgyógyászat.
Mint azt pénteken bejelentették, a finanszírozható kapacitás mértékét rögzítő törvény 2007. január elsején lépne hatályba, s ezt követően 8 napon belül hivatalosan is eljuttatják a regionális egészségügyi tanácsoknak (RET-nek) a régiónként és azon belül szakmacsoportonként elosztható ágyszámokról szóló értesítőt. A RET-nek ezután 20 napja van az alkura. Megegyezés csak akkor jön létre, ha minden intézményfenntartó képviselője egyetért a helyben hozott döntéssel. Ebben az esetben figyelmen kívül hagyják az EüM javaslatát. Ha viszont nincs egyetértés, akkor a szaktárca ultimátuma lép életbe.
Mint arról lapunkban is beszámoltunk: a kormány pénteken ismertette döntését a kórházi ellátórendszer karcsúsításáról, a struktúra átalakításáról. Az erről szóló jogszabály – amelyet kórházfejlesztési törvénynek neveznek – kimondja: a jelenlegi, valamivel több mint 60 ezres aktív kórházi ágyszámot nem egészen 44 ezerre kell csökkenteni. Több lesz viszont a krónikus férőhely, a jelenlegi 20 ezer helyett több mint 27 ezer.
Egyelőre csak 31 kórház sorsa tekinthető biztosnak, ezeket nevezte meg kiemelt intézményként a kormány, itt biztosan végeznek majd továbbra is aktív betegellátást. A lista megdöbbenést keltett szakmai körökben, hiszen korábban még 48, illetve 50 név szerepelt rajta. Ezeknek az intézményeknek minimális aktív ágyszámot garantál a törvény – ez mintegy 24 ezret tesz ki az összesen közel 44 ezerből –, s a fennmaradó mintegy 20 ezer férőhelyen kell osztozkodnia a RET-ben az ország összes többi, mintegy 120 kórházának (a kiemelt intézmények is pályázhatnak további ágyakra). Kikerült a kiemelt kórházi körből szinte az összes fővárosi intézmény. Amelyek bennmaradtak, azok általában valamilyen speciális betegségcsoport ellátására szakosodtak – ilyen például az Országos Onkológiai Intézet.
A kormány bejelentését követően a szakmai szervezetek egyöntetűen megdöbbenésüket fejezték ki a törvényjavaslat kapcsán. Mint mondták: a kijelölt kórházak listája köszönő viszonyban sincs azzal, amelyről múlt hét közepén tájékoztatást kaptak az Egészségügyi Minisztériumtól. Leszögezték: elképzelésük sincs arról, hogy miért változtak meg drasztikusan a részletek. Többségük úgy vélekedett, hogy elkapkodott, az érintettekkel nem kellően egyeztetett intézkedések lesznek ezek, pedig a kórházi szerkezetátalakítást a szakma sok-sok éve nagyon várta, s ezt tartotta volna az utóbbi idők legfontosabb változásának. Értetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kiemelt kórházak listájáról az utolsó pillanatban lekerült szinte az összes fővárosi intézmény, azok, amelyek oroszlánrészt vállalnak a budapestiek ellátásában. Az ellenzéki pártoktól is kapott hideget-meleget a kormány a pénteki bejelentés után. A Fidesz és az MDF is azt hangsúlyozta, hogy beláthatatlan és drasztikus következményei lehetnek ennek a törvényjavaslatnak, s úgy látják, súlyosan gyengülhet Magyarországon az emberek esélye a gyógyulásra.
Mások már azt is előrevetítették, hogy a törvényjavaslatot többen is megtámadhatják az Alkotmánybíróságon. Lapunk is úgy tudja, már jogászok vizsgálják az anyagot.
origo.hu
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások
