A majki remeteség

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G

Csákvárról Oroszlány felé haladva a Vértest átszelő régi országúton, a szocialista bányászváros közvetlen szomszédságában találjuk a majkpusztai remetekolostort. Az erdős dombháton lévő impozáns épületegyüttesből csak a kápolna barokk toronysisakja látszik a fák fölött, meredek, köves kocsiúton kell fölkapaszkodnunk, hogy szemügyre vehessük ezt a magas fal mögött rejtőzködő különleges műemlékünket.
Ezen a helyen, fontos hadi út mentén már a rómaiak idején település jött létre. Quirinium a pannon provincia egyik jelentős katonai garnizonja volt, köveiből épültek a környék középkori várai, templomai és kolostorai: Gesztes és Gerencsér vára, Környe XII. századi tízszögletű, centrális kápolnája, a bencések vértesszentkereszti apátsága (1140) és a premontreiek prépostsága a majki dombtetőn. Ez utóbbit 1235-ben alapította a Csák nemzetség. A Szűz Mária tiszteletére épített klastrom és templom 1541-től másfél évszázadon át pusztult. Romjai építőanyagának nagy részét a remeteség XVIII. századi falaiban hasznosították újra.
Az 1980-as években erdős területen megtalált és feltárt falakból rekonstruált román kori épület háromhajós szerzetesi bazilika volt, kereszthajóval, félköríves apszisú szentéllyel és nyugati toronypárral. Alaprajza a premontreiek kisbényi, ócsai, zsámbéki és más XII–XIII. századi rendházaihoz kapcsolja az ásatag majki prépostságot, amely a középkorban hiteles helyként működött. Ma újra bokrosodó, cserjés erdő leplezi a helyét.
A török hódoltság elmúltával Esterházy József herceg birtokába jutott a Vértes nyugati lábánál fekvő vidék. A nádor jövedelmei tekintélyes részét áldozta építkezések dotálására. Az ő pénzéből alapította 1733-ban Radossányi László a majki remeteséget. Az itáliai gyökerű kamalduli szerzetesek hagyományuk szerint különálló épületekben laktak, amelyekhez kis kertek tartoztak. A némaságot fogadó barátok gyógynövényeket, fűszereket termesztettek, amelyekből főzeteket, orvosságot készítettek. Majkpusztán, a hosszúkás négyszög alakú, fallal körülzárt telepen három sorban tizenhét ilyen „komfortos” cella épült számukra. A barátlakások szembetűnően szép aránya és elegáns barokk díszítése Franz Anton Pilgramnak köszönhető; a korszak kiváló udvari építésze a tervezés mellett 1734 és 1761 között az építési munkálatokat is személyesen vezette. Az U alakú rendház és a központi téren álló Szűz Mária-kápolna elkészültével 1770-re befejeződött a remeteváros építése, de egy évtized múlva II. József rendeletével feloszlatta a magyarországi szerzetesrendeket. A fráterek szétszéledtek, a majki köveket, téglákat ettől fogva az oroszlányi és környei barokk templomok, valamint a betelepülő svábok házainak építéséhez használták fel.
A klastromépületet a XIX. század végén az Esterházyak vadászkastéllyá alakították át. Államosították 1945-ben, aztán fél évszázadig pusztulni hagyták. Az utóbbi tizenöt évben az anyagi forrásoktól függő tempóban és mértékben folyik a műemléki helyreállítás.