Ajánlat egy európai őssejtközpontra

Paradigmaváltást hozhat az orvostudományban az őssejtterápia, a XXI. század orvoslásában a gyógyszerek egyeduralmát minden bizonnyal megtöri majd a sejtregeneráción alapuló új metódus. A kérdés csak az, hogy mikor. Kína e gyorsan fejlődő tudományág egyik éllovasa a világon, s a napokban Magyarországon járt egy delegációjuk, hogy tájékozódjanak egy európai terápiás központ létrehozásának lehetőségeiről.

Szarka Ágota
2006. 11. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elfeketedett lábujjak, tályogok, levedző fekélyek a lábszáron: cukorbetegek amputálásra ítélt végtagjairól készült felvételeket mutat Sean Hu, a Beike Biotechnology vállalat igazgatója. Aztán bemutatja az őssejtkezelés utáni állapotot. Hihetetlen, de a sebek behegedtek, eltűntek. Elmagyarázza, nem csodáról van szó: a cukorbetegség következtében a keringési rendszer és az azt szabályozó idegrendszer károsodik, mindez bakteriális fertőzéssel jár együtt, és a fekélyesedés ennek a következménye: az őssejtkezeléssel viszont az érrendszer a végtagban újraépül, és megindul a normális sebgyógyulás is.
Egy sajtóhír szerint már a fejlett egészségügyéről híres Németországban is nyilvánosságot kaptak olyan szakmai vélemények, hogy a cukorbetegség miatti végtag-amputációk egy jó része elkerülhető lenne, ha a sokkal drágább és „macerásabb” ércserélő műtéteket alkalmaznák. Magyarországon is népbetegségszámba megy a cukorbaj, és egyelőre az életmentés végső eszköze nálunk is leginkább a csontfűrész. Az őssejtterápia éppen ezért sokak számára
visszaadhatná a teljesebb élet reményét.
Az őssejtek – ahogy Sean Hu magyarázza – azok a sejtjeink, amelyek képesek arra, hogy különféle módszerekkel felszaporítva, differenciáltatva, majd visszaültetve a testbe, kijavítsák az egyes sérüléseket, hiányosságokat a szervezetünkben. Új sejteket, szöveteket, kísérleti körülmények között akár új szerveket hozhatnak létre. Az őssejtterápia az orvostudomány következő paradigmája, ami befolyásolni fogja az egész világot mind gazdasági, mind pedig humán erőforrás tekintetében – mutat rá Sean Hu. Kína a világ első öt állama között van, amely élen jár az új módszerek kutatásában. És hogy miért van ma Kínának ekkora lépéselőnye az őssejtkutatásban? Hu azt mondja: ennek oka, hogy náluk az állam felügyeli az őssejtek felhasználását, ez garanciát jelent, és nincsenek mesterséges adminisztratív akadályok a kutatás és a klinikai alkalmazás tekintetében sem. Az alapkutatásban a legjobb kínai egyetemek vesznek részt, együttműködésben nyugati intézményekkel, például az amerikai Standford Universityvel vagy a brit Imperial College-dzsal. Az őssejtek tárolását hat vérbankban végzik, a felhasználás a legjobb kínai kórházakban történik, amelyek egyikében külföldieket is fogadnak. A „magyar kapcsolat” innen ered. A kínai Nan Shan kórháznak sok elégedett magyar páciense van. Köztük az egyik legelső Grecsóné Godó Judit volt, ő a kislányát vitte terápiára, aki a születése után súlyos agyvérzést kapott. A kínai őssejtterápiás kezelések után a most 16 hónapos gyermek mozgását, értelmi, érzelmi reakcióit tekintve elérte a 8-9 hónaposok szintjét. A szülők és az orvosok is bíznak a további javulásban.
Sean Hu mutatja a mikroszkópos felvételeket: a kezdetben gombócszerűen összeálló őssejtek halmaza a növekedést és differenciálódást szabályozó faktorok hatására kezd megváltozni. A sejtcsoport tagjai nyúlványokat növesztenek, és idegsejt jellegű sejtté alakulnak. A kísérleti állat szervezetében fluoreszkáló, fénylő szentjánosbogarakként vándorolnak rendeltetési helyükre – a sérülés befoltozására – az átalakított és láthatóvá tett őssejtek. Zsírszövetet, szívizom-, kötőszövetet, sőt a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjét is elő lehet állítani az őssejtekből különféle eljárással. Az állatkísérletek dokumentációja megdöbbentő: például a törött gerincű patkány az őssejtkezelés után egy héttel már képes mozgatni a hátsó lábát, majd teljesen
lábra áll.
A biztató eredményekkel záruló állatkísérletek után, mindössze öt éve, 2001 szeptemberében kezdték meg az őssejtterápia embereken való alkalmazását. Kezdetben kizárólag olyan betegekkel foglalkoztak, akiken a hagyományos terápiával már nem lehetett segíteni. Az esetek nyolcvan százalékában sikerült javulást elérniük. Eddig a világ 18 országából érkeztek páciensek a klinikájukra, és jövő márciusig már betelt az előjegyzés.
Az eredmények biztatók, egyre nagyobb az igény az őssejtterápiára világszerte. Éppen ezért gondoltak arra, hogy Kína határain túl létrehozzák kontinentális központjaikat. Ez a betegeknek is könnyebbség: a kezelésért nem kell Kínába utazniuk. Európában – fekvésénél és adottságainál fogva – Magyarországot vélik a legalkalmasabb helyszínnek. Ahogy Sean Hu mondja, országunk nemcsak központi fekvése miatt alkalmas egy kontinentális központ helyszínének, de azért is, mert az itt eltöltött hét során bebizonyosodott: hazánkban megvan a szakmai háttér is a munkához. Az elmúlt hét során – meséli – számos tudóssal, orvossal és más egészségügyi szakemberrel találkozott, és mindenütt nyitottságot tapasztalt, annak ellenére, hogy az őssejtkutatást számos ellenérzés, előítélet övezi. Amelyeknek bizony van is alapjuk. Mikor a kérdés etikai oldaláról faggatom a cég vezetőjét, elmondja: az őssejtterápia etikai és vallási aspektusai elsősorban az embriókból való őssejtkinyerés terén fogalmazódtak meg. De ők kizárólag köldökzsinórvérből származó, illetve a páciens saját szervezetéből kivett és felszaporított őssejttel dolgoznak – hangsúlyozza. De azért hozzáteszi: ha rosszul használjuk az őssejtet, akkor lehetnek etikai problémák. Példaként azt hozza fel, hogy egy amerikai orvoscsoport egy kísérlet során az emberi agyból származó őssejteket ültetett be egerekbe. Az egerek agyában emberi idegsejtek differenciálódtak ezekből. Hogy mi lett az állatok sorsa, azt nem tudni. De mindenképpen komoly etikai problémákat vet fel az ilyesfajta alkalmazás.
A beszélgetés során az is kiderül: brit tudósok állatkísérletek során már eljutottak odáig, hogy őssejtből petesejtet és hímivarsejtet képesek létrehozni, ami azt jelenti, a jövőben akár a teljesen steril embereknek is lehetnek genetikai utódai. Beláthatatlanok a lehetőségek és az ezzel járó felelősség – mondja Páli Jenő agykutató, aki kínai tanulmányútja során saját szemével győződött meg arról, micsoda eredményeket tud felmutatni ez az új gyógyítási eljárás. Ennek ellenére azt hangsúlyozza: az őssejtterápiával sem lehet csodát tenni, de sokak számára hozhatja el az emberhez méltó élet reményét.
A kínaiak szívesen nyitnák meg európai központjukat Magyarországon. Kedvező fogadtatás esetén a döntéstől számított három hónapon belül megkezdheti működését a magyarországi őssejtkutató és őssejtterápiás központ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.