Akciósorozat az erőszak ellen

Tüntetéssorozatot szervez egy emberjogi egyesület, mert úgy véli, az állam nem tesz eleget a nők és gyermekek elleni erőszak megfékezéséért. Civilek szerint a jogszabályok nem hatásosak, s a távoltartási törvény sem védi az áldozatokat.

Újabb demonstrációsorozat indult szombaton a fővárosban „16 akciónap a Nők elleni erőszak megszüntetéséért” elnevezéssel a NANE – Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen emberjogi egyesület szervezésében. A tiltakozók szerint az állam nem tesz eleget a nők és gyermekek elleni erőszak megfékezéséért, s ezért védőfelszerelésben vonultak fel az Andrássy úton.
– Hatásosabb védelmet akarunk elérni a nőknek – indokolta az akció szükségességét lapunknak Wirth Judit, a NANE vezetője. – Ez tisztességes jogszabályokból, az áldozatok eredményes ellátásából és az erőszak elkövetőivel való szakszerű foglalkozásból állna össze, mert az állam mindezt nem garantálja
Morvay Krisztina jogvédő és büntetőjogász közölte: kételkedik abban, hogy az ilyen jellegű megmozdulások ma sikeresek lehetnek. – Azt a tettvágyat, amit Magyarországon négy éve, az apja által 12 évesen meggyilkolt Balogh Tamás tragédiája után tapasztalhattunk, már sohasem lehet visszahozni – folytatta. – Ennek ellenére érdemes évről évre felhívni a hatalom figyelmét, hogy még mindig létezik ez a gond. A jogvédő emlékeztetett arra, hogy 2002-ben az egész média a kiszolgáltatottak ügyével foglalkozott, s mindenki aláírást gyűjtött. Miniszterek és képviselők nyilatkozták a gyilkosság után, hogy csak napok kérdése, s a gyermekeket, illetve a nőket védő jogszabályok elkészülnek. Végül 2003-ban egy országgyűlési határozat született, ami szinte semmit nem valósított meg az ígéretekből, majd egy főrendőri utasítás rendelkezett a rendőrök szakszerű fellépéséről. Ezután pályázati pénzeket osztogattak, intézményeket hoztak létre, s szakmailag elhibázott médiakampányokba kezdtek. Ezzel együtt elindult a haveroknak szánt pénz- és pozícióosztogatás is. Papírforma szerint most már minden rendben. Van távoltartási törvény, ami változatlanul a védtelenséget idézi elő. Az alkalmazásához ugyanis ki kellene képezni a rendőröket, s lehetővé; kellene tenni, hogy az áldozatok jogi segítséget is kapjanak – hangsúlyozta Morvay, hozzátéve: a hatóságok fellépéseit nem hangolták öszsze, s hiányzik a téma szakmai és politikai felelőse is.
A jogvédő hat éve átfogó vizsgálatot készített a fővárosi bírósági ítéletekről, amelyekből kiderítette, hogy szexuális bántalmazások esetén az összes elkövető végig szabadlábon védekezhetett, s egy fedél alatt maradhatott áldozatával. Ez nem ritkán három évig is eltartott – jegyezte meg Morvay Krisztina. Úgy vélte, ilyen mulasztás már elmaradott országokban sem fordulhat elő, s ezért vallja azt, hogy végre emberszámba kellene venni a nőket és a gyerekeket. Szükséges viszont, hogy a nőknek legyen annyi önbecsülésük, hogy ne tűrjék el a bántalmazást, de fontos a férfiimázs megváltoztatása is. Mert az még nem jelent semmit, ha valaki szét tudja verni egy nő arcát – fűzte hozzá a jogvédő.