Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy Gergényi (Viperás) Péter főrendőr és hentesmester maradjon a főváros főpandúri posztján. Ügyesen, eredményesen lobbizott a burgermeister (Kuncze Gáborral karöltve), terve megvalósult, a Viperás marad.
Mint Demszky érvelt, Gergényi remekül, szakszerűen végzi a munkáját, nála képzettebb rendőrt keresve sem találhatnánk. Kemény, határozott és jogkövető ember. Mondta ezt azok után az isztriai szamizdatos, miután már az egész világot bejárták a barbár rendőrvezér embereinek „munkái” képben, film- és tévéfelvételeken, írásban, mindenhogy…
Én még emlékszem arra, amikor egy szintén Demszky Gábor nevet viselő fiatalembert molesztáltak a rendőrök egy tüntetésen, így aztán előre megszerkesztett beszédét nem tudta közreadni, helyette felesége, bizonyos Hodosán Róza (később SZDSZ-es országgyűlési képviselő) mondta el a jelenlévőknek. Még a Kádár–Grósz–Németh-korszakot éltük, s ha jól emlékszem, egyetlen pofont sem kapott a lánglelkű szamizdatcsináló a rendőröktől – az eset kapcsán később mégis mártírrá emelte magát, a rendszerváltó, akkor még nagyjából egységes ellenzék segítségével.
Hát most ugyanez az ember veregeti vállon, helyez vissza posztjára egy erőszakos rendőrtábornokot. A gumilövedékkel, vízágyúkkal, könnygázzal, lovasrohammal, kardlappal őrjöngő símaszkos, rendszám nélküli „vitézeket” vezérlő Gergényit. Jelek szerint megtaláltátok egymást, gyerekek. Persze, Demszkytől már ez sem meglepő, hiszen a hetvenes évek elején ő, a későbbi „rendszerváltó” még maoista tüntetést szervezett.

Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll